Vajon sikerült hiteles alkotást készíteni az autóversenyzés csúcsáról, vagy csak egy szimpla hollywoodi sztori lett?
Az elmúlt években a motorsport rajongók el lettek kényeztetve autós filmekkel, elég csak gondolni Az aszfalt királyaira, Gran Turismóra, vagy a Ferrarira. Az Forma-1-ről kevés mozi készült, még kevesebb jó. Ezért a sorozat rajongói tábora tűkön ülve várta az F1 névre keresztelt film megjelenését, mióta bejelentették.
A filmet Joseph Kosinski rendezte, producernek pedig olyanok adták a nevüket az F1-hez, mint Jerry Bruckheimer és Lewis Hamilton. A rendezői gárda nem rutintalan a nagyszabású filmek rendezésében, hiszen Kosinski a legfrissebb Top Gunt, még Bruckheimer megannyi kasszasikert gyártott már. Az F1 különlegességét azzal hirdették, hogy a forgatás az igazi versenyhétvégéken zajlott, ezért a jelenetek nagyrésze valódi Forma-1-es pályákon történt, valós eseményeken alapulva. Továbbá kijelentették, hogy hitelesek lesznek a filmben látott akciók, és ehhez foghatót még nem láthatott a nézőközönség. Ezzel azonban egy méhkasba is nyúlhattak a készítők, hiszen a vászonra nem lehet átlagos képsorokat vinni, így el kell nagyzolni a látottakat.
Egy jó filmhez kell egy kiemelkedő történet, ami az F1 esetében nem tűnt a legérdekfeszítőbbnek, hiszen ilyet már volt. Az F1 arról szól, hogy egy veterán pilóta, aki még a 1990-es években versenyzett, visszatér a modernkori Forma-1-be, mert szeretne segíteni egy régi barátjának, akinek a csapatát kellene megmenteni. Az a bizonyos öreg pilóta Sonny Hayes, akit Brad Pitt alakít. Hayes egy brutális baleset miatt kellett, hogy befejezze a Forma-1-es karrierjét. Ezért megpróbálkozott minden mással, többek között IndyCarral, Le Mans-nal, és Daytonával is, viszont a sikerek rendre elkerülték, ami miatt jól lecsúszott, a szerencsejáték rabja lett, és még a magánélete is tropára ment. Egy daytonai siker után azonban kap egy ajánlatot, hogy újra teljes szezonos pilóta legyen, de ő ezt visszautasítja.
Ezután keresi őt meg egy régi haverja, Ruben Cervantes (Javier Bardem), akivel anno csapattársak voltak, de jelenleg már a Forma-1-es APXGP csapat tulaja. Az alakulat hatalmas gödörben áll, mert már hosszú ideje képtelenek felmutatni komolyabb eredményeket. Ezért keresi meg Hayest, aki titkon mindig is egy ilyen esélyre vágyott, azonban tudja, nem lesz egyszerű harminc év után újra a Forma-1-ben versenyezni. További nehezítő körülmények, hogy csapattársnak megkap egy ugyan tehetséges, de szeleburdi versenyzőt, Joshua Pearce-t, akit Damson Idris játszik el. Pearce nehezen viseli el, hogy a bőven ötvenes (Pitt már hatvanegy éves) társa lehetőséget kap a csapatnál. Ez adja a konfliktust, mert Pearce olyan nagyképű, hogy a garázsajtón alig fér be, Hayes pedig ennek ellenére szeretne segíteni neki. Pitt karaktere továbbá próbál mentorává válni az ifjú csapattársának, aki ezt nem akarja elfogadni. Az istálló sikerességére vitelében igyekszik oroszlánrészt vállalni Kate McKenna (Kerry Condon), aki a történet szerint a Forma-1 első és egyetlen női vezetői mérnöke.
A 2 óra 40 perces játékidő elsőre hosszúnak tűnhet, de pont elegendő mindenre. A főszereplők eredetét megismerjük, bár Pitt viszi inkább a show-t, holott rajta kívül akad még bőven szereplő. A versenyzők lelkivilágát annyira nem erőltették, így a színfalak mögötti részleteket túlzottan nem mutatják, amiért nagy kár. A rutinos színész remekül hozzá a csendes gyilkos karaktert, aki nem különösebben erőszakoskodik, de ha kihozzák a sodrából akkor üvöltözik. Pitt hat Idris karakterére is. Idris zseniálisan hozza az arcoskodó kis hülyegyereket, aki az Instagram követőkön kívül mást nem tud felmutatni. A fiatal pilótáról kiderül, csak azért autóversenyző, mert azzal együtt jár a hírnév és a pénz. Idővel belátja, hogy a Forma-1 bizony egy csapatsport, ahol az egyéni érdekeket felül kell írni. A karaktere látványos jellemfejlődésen esik át a közel három órában. Javier Bardem ahhoz képest, hogy csapattulajdonos, és a főszereplő jó barátja, nem kap különösebb nagy figyelmet. Ami viszont piros pont a rendezésben, hogy az olyan néző is érteni fogja mi történik épp, aki csak pár futamot látott, mert elmagyarázzák a képen látottakat, mint például, piros zászlót, safety cart vagy miért éppen lágy gumin versenyzik a pilóta. Ezt ráadásul úgy teszik, hogy a rutinos néző sem unja el magát.
Az F1 sosem ül le úgy igazán. Mindig érkezik valami, ami emel a történeten. Olykor ez a bulizás, a romantika Hayes és McKenna között, vagy az edzős jelenetek. A filmre a hírek szerint 300 millió dollárt költöttek, ezzel a történelem egyik legdrágább alkotása lett. A cselekmény során érezhetően nem spóroltak az akcióval (pénzzel). Igen látványosra sikerült az F1, ahol a képi világ az egyik zászlóshajó. A versenyzős jelenetek olykor libabőrősek. Ha éppen egy csattanás vagy baleset alakul ki, azt próbálták a lehető leglátványosabban ábrázolni. Pittnek a teljesen hiteltelennek tűnő visszatérést a készítők úgy érzékeltették, hogy megküzd az elemekkel, ami olyan jeleneteket eredményezett, amiket valójában nem láthatunk. Ezért természetesen néhol a fizika törvényeit is felülírják, de hát ez Hollywood…
Érezhető, hogy az Apple és Kosinski mozivászonra teremtette az F1-et. Ezt még jobbá teszik a tökéletesre csiszolt zenék. Azt már korábban bejelentették, hogy lesz egy zenei album is. Az F1 The Album a film hivatalos megjelenésével együtt lesz elérhető, de már néhány számot lehet hallgatni. Abból a pár zenéből a legtöbb a filmben is megszólal, szinte mindig a legjobbkor. Hans Zimmer keze is benne van a filmben, akinek a dalai pont annyira fokozzák az izgalmat, vagy drámát, amennyire kell.
Az F1 nem egy olyan film lesz, ami eltűnik a süllyesztőben. A jövőben akár kultfilmmé is válhat, bizonyos körökben.
Az F1 film június 26-tól nézhető a mozikban.
