Idén a 40. Forma-1-es Magyar Nagydíjat ünnepeljük, de most tekintsünk vissza a kezdetekre!
1986-ban Bernie Ecclestone elhozta a nyugatot Magyarországra, megrendezték a Forma-1 történetének első futamát a vasfüggöny mögött. Az első Magyar Nagydíj totális sikernek bizonyult: mintegy 200 ezren voltak kint csak a vasárnapi versenynapon – ez akkoriban rekordnak számított.
A háromnapos esemény valóságos népünnepély lett, és három évvel a rendszerváltás előtt különleges színfoltot jelentett a szocialista Magyarország életében. A fél országot magával ragadta a „száguldó cirkusz” láza, és már akkor sejteni lehetett, hogy ez a futam kicsit mást is jelentett, mint csupán egy F1-es versenyt – egy addig elképzelhetetlen világesemény volt a keleti blokkon belül.
A keleti blokk országaiból is ezrével érkeztek rajongók a helyszínre, sokan zsúfolt Ikarus buszokkal vagy Trabantokkal utazva. Akadtak, akik benzint is élelmiszerrel „fizették”: például német kolbásszal csereberéltek üzemanyagot az út során.
Amerre a szem ellátott, nézők álltak, a domboldalak tele voltak zászlókkal. A hangulat egyszerre volt izgatott és ünnepi – sokan életükben először láthattak élőben Forma-1-es autókat, és szinte tapintható volt a feszült várakozás a levegőben.
Nem csak a közönség számára jelentett újdonságot ez a futam, hanem a nyugati résztvevőknek is szembeötlő volt a két világ kontrasztja. Az első F1-es Magyar Nagydíj a nyugati kultúra és a keleti blokk hangulatának ötvözete volt: a rajtrácslányok egy Ikarus buszról szálltak le, és a nyugati személyautókon alig akadt magyar rendszám. Közben a pályán a Forma-1 akkori csúcstechnikája és világsztár pilótái száguldottak.
A nyugati csapatok tagjai számára is furcsa érzés volt egy olyan világba csöppenni, ahol a nyugati divat és luxuscikkek többsége még elérhetetlen volt a helyieknek.
A Forma-1 cirkusza szó szerint egy másik világot hozott Magyarországra. A versenyzők imádták Budapest vendégszeretetét: sokukat lenyűgözte a város szépsége és a rajongók lelkesedése.
A nyugati vendégeknek a járművek terén is alkalmazkodniuk kellett a helyi viszonyokhoz: Martin Brundle nevetve mesélte, hogy hónapokkal előre kellett Lada személyautót foglalni, mert „ha nem foglaltál időben, akkor Trabantot kaptál”.
A korszak különleges körülményei számos emlékezetes pillanatot szültek. Még rendhagyó kockás zászló is készült: a világhírű op-art művész, az akkoriban hazájába gyakran visszalátogató Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) egy egyedi mintájú kockás zászlót tervezett az 1986-os Magyar Nagydíjra, amelyet ünnepélyes keretek között francia ejtőernyősök hoztak be a pályára a rajtceremónián. A futam végén végül a hagyományos kockás zászlót lengették meg, de Vasarely alkotása így is látványos volt.
Az első Magyar Nagydíj így máig legendás eseménynek számít, amelyre a hazai és külföldi résztvevők egyaránt nosztalgiával emlékeznek vissza.
