2009-ben „találkoztam” vele először – még nem újságíróként – Szegeden, a Red Bull Street Parade-en. Nem volt akkoriban kilátásban számomra, hogy valaha kijutok Forma-1-es versenyre, arra meg pláne nem, hogy sajtósként, így akkor, 2009-ben úgy mentem Szegedre, hogy lehet ez lesz az első és utolsó alkalom, hogy élőben lássak, úgy egyáltalán bárki F1-es versenyzőt.
Ez az esemény arra is jó volt, hogy végre pozitív emlékem is legyen végre Szegedről. Nem a város tehet róla, személyes okokból nem szerettem/szeretem a várost, de ez egy másik történet, később talán majd kifejtem…
Szóval a 2009-es szegedi show nagy élmény volt a 19 éves énnek.
Majd 2010-ben Vettel bajnoki címeket kezdett gyűjteni, én meg újságírni kezdtem, így végül nem 2009 Szeged lett az utolsó alkalom, hogy „egy helyen voltunk”.
Kb. egy generáció vagyunk, 2 év eltéréssel, és ő az első talán ebből a korosztályból, aki visszavonul; lehet ezért is akadtam fel jobban az ő visszavonulásán, mint korábban másokén.
Mindenesetre annyi biztos, hogy különleges figura, és maximális tisztelet jár neki a világszemléletéért is. Az a fajta jó ember ő, akiből kevés van – sajnos – a világon, aki arra igyekszik használni “erejét” és nevét, hogy jobbá tegye a világot, még ha ez nyálasan és elcsépelten is hangzik. Olyan ritka intelligens ember, aki bár nyilvánvalóan vagyonos, tényleg megmaradt átlagembernek, és az értékeket, értékes embereket támogatja.
A saját területén kardozik a változásokért, etikáért, emberi értékekért. Azért, hogy az embereknek igényük is legyen a minőségi gondolkodásra, minden területen. Ez pedig nem egyszerű, ezt magam is látom, a saját, az övénél jelentősen szűkebb mikrokörnyezetünkben.
A megannyi probléma, közepette ebben az egocentrikus, anyagias világban, ha már úgy érzed, hogy mindenki megőrült, nézz utána, mik Vettel aktuális ténykedései, és helyreáll az emberiségbe vetett hited. Még ha csak egy rövid időre is… #FaithInHumanityRestored