A rajongók karbonlábnyoma nagyobb, mint az F1-es autóké?

Az immáron visszavonult négyszeres világbajnok Sebastian Vettel megfogalmazta a The Red Bulletin kérdésére, hogy mire kellene a Forma-1-nek nagy hangsúlyt fektetnie környezetvédelmi szempontból. Nem az üzemanyagot emelte ki.

A Forma-1 elhatározta, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válnak. Ennek részét képezi az autók üzemanyagainak módosítása is, valamint a sportot körülvevő utazó infrastruktúra fokozatos átalakítása is. A The Red Bulletin azonban kiemeli, hogy az F1 kapcsán a legnagyobb szennyezőanyag-termelést azonban a nézők utazásai okozzák. Felmerül hát a kérdés, hogy nem greenwahsing-e ez.

A greenwashing (szó szerinti fordításban zöldmosást jelent) kifejezést olyan esetekre használják, mikor vállalatok hamis illúziót keltenek azzal, hogy „zöldek” és környezetkímélőek, de a valóságban ez kevéssé valósul meg. Látszatintézkedéseket tesznek csak a környezetkímélés terén, például egy adott területen valóban karbonsemlegesek lesznek, de cserébe egy másikon épp ellenkezőleg.

„Az F1 mindig is a technológia úttörője volt” – mondta Vettel. „A jelenlegi kérdés az, hogy a rendkívül összetett és izgalmas jelenlegi hajtástechnológia mennyire releváns a sorozatgyártás szempontjából. Itt még többet lehetne tenni.”

„De az e-hajtás belátható időn belül nem lesz alkalmas az F1 számára. A versenyek túl hosszúak ehhez, a szükséges teljesítmény pedig túl nagy. A súly mindig nagy szerepet játszik az F1-ben, ami egy másik ok, amiért az e-hajtás nem praktikus.”

„Ezért a szintetikus e-üzemanyagok rövid távon nélkülözhetetlenek. Hogy ez 2026-tól fog megtörténni, az jó – bár mostantól jobb lenne.”

Az F1 számára a legégetőbb kérdés valójában nem is a versenyautók környezetszennyezése.

Sokkal szennyezőbb a jelenlegi versenynaptár.

„De igen, még fontosabb, hogy a károsanyag-kibocsátást mindenhol ellenőrzés alá vonják: Hogyan fognak a csapatok a pályára jutni? Természetesen nagyszerű lenne, ha mindenki kerékpárral utazna” – mondta, természetesen nem komolyan. „De sokkal hasznosabb lenne, ha a naptárat rendbe tennénk. Az egész világot körberepülni, és közben pár napra visszajönni Európába nincs értelme, és nem is szórakoztató.”

És persze az sem mindegy, hogy a rajongók hogyan utaznak, mi fogadja őket egy pályán és ők maguk mennyire tudatosak.

„Hogyan jutnak el a szurkolók a pályára? Mit fogyasztanak ott, milyen eszméket élnek meg? Véleményem szerint a víznek olyannak kell lennie, ami mindenki számára bármikor elérhető. Szükség van ezekre a műanyag poharakra mindenhol? Úgy gondolom, hogy a nagy rendezvények szervezőinek kötelességük foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.”