1976. augusztus 1-jén, a Német Nagydíjon drámai baleset történt. Még így 48 évvel később is talán ez a leggyakrabban emlegetett baleset a Forma-1 történetében.
Niki Lauda elvesztette az uralmat a Ferrarija felett, a védőkorlátnak ütközött. Autója lángba borult, és visszacsúszott a pályára, így két másik versenyző is eltalálta. Lauda súlyos égési sérüléseket szerzett, és egy hajszálon múlt az élete. Egy pap még az utolsó kenetet is feladta neki a kórházban. Ez azonban félholt állapotában is feldühítette, és talán ez adott neki extra akaraterőt, hogy a csodával határos módon felépüljön. Ráadásul az egész világot megdöbbentette, hogy mindössze hat héttel később már újra versenyzett.
Maurice Hamilton „Niki Lauda” című könyve is kiemelten kezeli ezt azt esetet. A magyar nyelven 2021-ben megjelent, Surányi Géza által fordított könyv így idézi Laudát:
Egy szót sem szólt hozzám. Bejött, feladta az utolsó kenetet, és elment. Azt hiszem, ez a legrosszabb, amit valakivel tenni tudsz. Legalább annyit mondhatott volna: „Drága gyermekem, most itt vagy. Eléggé le vagy robbanva, de ne aggódj, Isten segítségével helyrejössz.” Csak mondani kellett volna nekem valamit. De semmit sem csinált.
A könyvet minden Forma-1 rajongónak ajánlom, sőt ez az életút azok számára is érdekfeszítő lehet, akik nem rajonganak a Forma-1-ért.
Bár minden Forma-1-gyel képben lévő számára ismertek balesetének körülményei, mégis hátborzongató olvasni róla. Azon pedig újra és újra megdöbbenek, hogyan volt képes olyan hamar visszatérni, olyan súlyos sérülések után. Az ember kissé talán el is szégyelli magát, hogy ehhez képest milyen jelentéktelen dolgokon tudunk drámázni.
Lauda azonban képes volt nevetni önmagán, sőt talán élvezte is ha megbotránkoztat másokat azzal, hogy gúnyt űz saját magából. Kissé morbid humoráról tanúskodik az is, hogy pár évvel a balesete után a megégett Lauda előadta a Nürburgringen, hogy a fülét keresi.
A versenyzőlegenda három világbajnoki címéből kettőt a balesete után nyert. 2019 május 20-án tért végső nyugalomra.