Egyetlen egyszer fordult elő, hogy a Forma-1-es német Nagydíjat nem Hockenheimben és nem is a Nürburgringen rendezték. 1959 augusztus 2-án ugyanis Berlin és az AVUS nevű pálya adott otthont a német versenynek.
Már ha lehet egyáltalán az AVUS-t pályának nevezni, mivel ez egy nyílegyenes autót szakasz, melynek két végén egy-egy hajtűkanyart alakítottak ki a versenyzéshez. Az AVUS egy mozaikszó, a „Automobil-Verkehrs- und Übungs-Straße”, vagyis „Autóforgalimi- és Gyakorló út” kifejezésből.
Az AVUS-on rendezett Német Nagydíjat akkor két versenyre osztották, mert félő volt, hogy a gumik nem fogják bírni az egyenesek jelentette terhelést. Az elsőben Tony Brooks, Dan Gurney, Phil Hill sorrend született, így a Ferrari végzet az első három helyen. A második futamon ismét a Ferrarik csatáztak az élen, ezúttal Bruce McLaren ellen, amíg utóbbi váltóprobléma miatt ki nem esett. Az összesített helyezések alapján a dobogóra kizárólag Ferrarik állhattak fel a Brooks, Gurney, Hill sorrendben.
De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez!
Az 1921-ben elkészült pálya befejezésekor 19,5 km hosszú volt, tömörített földfelületből állt, két párhuzamos egyenessel és lapos, széles sugarú kanyarokkal a két végén. Itt rendezték meg a legelső Német Nagydíjat (még nem Forma-1-es nagydíjat!), 1926-ban. A nehezebb és erősebb autók hamar rámutattak a pálya hiányosságaira. Az egyik versenyző a gyakorlás során egy kátyúba hajtott, és felborult. Ő túlélte, de a szerelője meghalt. Egy másik versenyző ütközés következtében megölt három rendőrt. A versenyt egyébként Rudolf Caracciola nyerte.
Ezt követően a pályát újra aszfaltozták, de a nagydíj ennek ellenére a Nürburgringre költözött.
1937-ben rendeztek újra jelentősebb versenyt a pályán, ami mindenkit meglepett. A Nordkurve ugyanis egy téglával burkolt, 43°-os dőlésszögű kanyar lett, amely több mint 180°-os irányváltast is jelentett. És mivel a kanyar tetején nem volt támfal, hamarosan a „halálfal” becenevet kapta. Mivel a náci kormány úgy döntött, hogy az AVUS-t beilleszti a növekvő Reichsautobahn-hálózatba, a régi Sudkurve-t lebontották, hogy csomópont legyen. Az 1937-es versenyen, amelyet Formula Libre néven rendeztek meg, Luigi Fagioli szerezte meg a pole-t több mint 280 km/h-s átlagsebességgel. Ez a rekord egészen a Talladega Superspeedway 1969-es megnyitásáig állt.
1938 elején Bernd Rosemeyer meghalt az Autobahn Frankfurt és Darmstadt közötti hasonló egyenesben, ennek következtében hirtelen az autópályákat túl veszélyesnek ítélték a versenyzéshez. A háború utánig nem rendeztek ott több jelentős versenyt.
Politikai okok miatt az 1959-es Forma-1-es Német Nagydíjnak az AVUS adott otthont. Bár a Forma-1 csak egyszer látogatott az AVUS-ra, az útszakaszt 1998-ig hétvégente gyakran használták autóversenyekre.
A későbbi években az AVUS arról volt ismert, hogy a német Formula 3 és a DTM rendezett ott népszerű versenyeket. Az 1990-es években azonban két halálos baleset is történt, így később a versenyeket a Lausitzringre helyezték át.
Azóta a helyszín kizárólag autóútként funkcionál, amely út ma E51-es nevet viseli. Az egykori pálya déli kanyarját visszavette a természet, míg az északi kanyarból mellékút és parkoló lett, amely mellett az AVUS Motel és étterem található, hatalmas Mercedes emblémával a tetején.
2019-ben jártunk ott, akkor a tribünön még láthatóak voltak az autós festések. Azóta a lelátót a felújították, és AVUS TRIBÜNE néven rendezvényhelyszínként, konferenciahelyszínként funkcionál.
