Max Verstappen elárulta a verseny után, hogy szombaton elvesztette mindent tiszteletét egyik ellenfelével szemben.
Katarban a furcsa és bizarr büntetések uralták a hétvégét. A holland versenyzőt szombaton szankcionálták, mikor a levezető körén az ideális íven haladt George Russell előtt. Egy hellyel sorolták hátrébb, ám a rajtnál gyorsan visszavette az első pozíciót.
Bár a kalandos futamon a négyszeres világbajnok végig tartotta az első helyét és meg is nyerte a versenyt.
Ted Kravitz arról számolt be, hogy a pilóta parádé előtt a 27 éves versenyző nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használva olvasott be Russellnek.
,,A pilóta parádéra várva Max (Verstappen) dühösen odament George-hoz (Russell) és a következőket mondta: ‘remélem, hogy te és az FIA-s haverjaid most boldogok és elégedettek vagytok azzal, amit műveltetek.’ A tényleges idézet ennél jóval durvább volt” – magyarázta a Sky Sports riportere.
A négyszeres világbajnok nem várt viselkedést tapasztalt:
Verstappen futam utáni nyilatkozata alátámasztotta Kravitz tudósítását:
,,Meg voltam lepődve, mikor ott ültem a versenyfelügyelők szobájában és láttam mi történik. Őszintén, nagyon csalódott vagyok. Mindannyian eléggé tiszteljük egymást és a karrierem során már számtalanszor voltam abban a szobában különböző emberekkel, de senkinél sem tapasztaltam azt, hogy ennyire ki akar cseszni velem. Mindent tiszteletem elveszítette ezzel (Russell). Először el sem akartam hinni, hogy megkaptam (a büntetést), ugyanakkor már meg sem lepődök ezen, tekintve azt, hogy milyen világban élünk. Szóval igen, nem voltam boldog emiatt, de egy ponton túl egyszerűen tovább kell lépni. Nem volt kellemes látni, hogy ez megtörténhet, szerintem ez volt az első alkalom, hogy valakit a levezető köre miatt büntettek meg. Csak próbálok kedves lenni, de úgy tűnik, nem kellene. Végül az voltam, mivel a szezon végén vagyunk, a legtöbb dolog már eldőlt, legalábbis számomra. Senkivel nem akartam kicseszni a felvezető körén. Azzal, hogy kedves vagy, lényegében büntetést kapsz. Ezt próbáltam elmagyarázni, de úgy éreztem, mintha a falnak beszéltem volna. Úgy gondolom, teljesen ésszerű érveket hoztam fel azzal kapcsolatban, ami történt, és egyértelmű volt, hogy körülöttem is különböző helyzetek voltak. Például másoknak hidegebb volt a gumijuk, és így is nyomniuk kellett. Nem akartam senkit hátráltatni az utolsó kanyarban. Szóval ez nagyon meglepő volt.”
