Újságírók, kommentátorok, egykori versenyzők, csapatfőnökök kedvelt műfaja, hogy némi tapasztalattal és évek munkájával felvérzetve kiadnak egy könyvet a Forma-1-ről, ilyen a Grand Prix Storys is. Mégis mitől emelkedik ki toronymagasan az idei karácsonyi piacról Christian Nimmervoll műve? Erről szól az ajánlónk, amely művet végül közvetlenül a szerző oldaláról rendelhetsz meg, akár áláírva!
Rögtön szeretném is kezdeni ezt az elemzést azzal, hogy elképesztően professzionális a rendelés menete. Végig követhető volt a folyamat, és egy héten belül stabilan megérkezett a könyv. Ráadásul a rendszer az átvétel után napokkal meg is kérdezte, hogy mi a véleményem Nimmervoll alkotásáról. Abszolút mértékben pozitív a dolog ezen része, így tényleg nagy bizalommal ajánlom, hogy rendeljétek meg a webshopjából. Nem fogtok csalódni, de tény, tudnotok kell németül. Az sem árt, ha úgy vágsz neki, hogy itt bizony nem felületes értekezést és történeteket olvashatunk. Minden témakörben – ahogy az rendes újságíróhoz méltó – a dolgok mélyére ás.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mindenképp szeretnék hozzátenni annyit a szerzőről, hogy egy generációhoz tartozunk. Egyike volt azon hősöknek, akik már a 90-es években, az internetezés hajnalán is elkezdtek foglalkozni a Forma-1-gyel, online. Akkoriban még Bernie Ecclestone volt a királykategória teljhatalmú ura. Ne szépítsünk, nem nézte jó szemmel ezt az új műfajt, jó ideig hátráltatta az újhullámos netes újságírók munkáját. Nagyjából 2010-től kezdve enyhült meg az irányukba. Ugyanakkor a közösségi médiás térhódítása a száguldó cirkusznak már a Liberty Media égisze alatt következett be. Bernie nagyon nem szerette az online újságírást. Zavarta az, hogy ha esetleg valami tévedés van, jogosulatlan képhasználat, vagy bármi hasonló, az még utólag is módosítható, pedig ismert a mondás, hogy „az internet nem felejt”.
Emiatt teljesen át tudom érezni azt, hogy mennyire is nehezen juthatott Christian is pláne ilyen minőségű információkhoz, mint amelyeket taglal a Grand Prix Storys-ban. Kicsit manapság hasonló a helyzet az influenszerekkel is. Már itt vannak ugyan, de médiásnak azért még ne aposztrofáljuk őket. A csapatok támogatói mégis előszeretettel viszik be őket a paddockba. Ellentétben velünk, „hagyományos újságírókkal” ők bőszen kamerázhatnak, bizonyos keretek között, és megmutathatnak olyat is, amiért minket az FIA képes lenne kitiltani akár örökre is… de térjünk vissza a kiadványra.
Kézbe véve is vaskosabb kötet, minőségi, keményborítós, „van súlya”. És ez szimbolikus is, hiszen tényleg fajsúlyos témákat ölel fel. Nagyon jól sikerült a tipográfia is, valamint a finom utalások az F1-re, akár a szénszálas belső borító imitációval, vagy az időmérésekből ismert „indokolatlan” feliratokkal. Még mindig egy betűt sem olvastunk el, de már beszippant, magával ragad. Pont ezek azok az apró részletek, amelyeket nagyon is hiányolok a magyar kiadásokból. Valamint azt az akaratot, hogy ne csak felszínesen kapargassuk meg a Forma-1 eseményeit, hanem amennyire csak lehet, ássunk is le annak a mélyére, akár legyen azt friss történés, vagy elviekben unalomig ismert.
Az ember azt gondolná, hogy például Michael Schumacher sztorijáról mindent ismer. Megénekelték azt már számos könyvben, amikor először került a Jordan-Fordba, 1991-ben. Nimmervoll azonban akit csak lehetett, előkerített ebből a korszakból, legyen az Eddie Jordan akkori csapatfőnök, vagy Willi Weber, Schumacher akkori menedzsere, és még sokan mások. Máig fennálló ellentmondásokat ismertet amiket az alanyok nyilatkoztak, és megpróbálta ezeket kibogozni. Olyan rétegekig jutunk el a kezdetek ismertetésében, mint például az első szabadedzésen miért hiányzott például a Tic Tac logója, hogy került az oda, és miért pont ők lettek a támogatói a németnek a Belga Nagydíjon. Mindezt akár eredeti dokumentumokkal is igazolva. Nos, ez az az alaposság, ahogy itthon mondjuk, „német precizitás”, amit olyannyira hiányolok a magyar szakíróktól, vagy bárkitől, aki arra vetemedik, hogy na ő majd jól előadja, hogy mi van a kulisszák mögött a száguldó cirkuszban.
Történelmi tény ugyanakkor, hogy nekünk innen sokkal nehezebb dolgunk van, mint egy angol, német, olasz, vagy spanyol ajkú írónak. Sajnos, hiába lehetünk büszkék arra, hogy 1986 óta folyamatosan van a Hungaroringen Forma-1, sajtós szintjén nagyon ritkán álltunk úgy, hogy fel tudjuk venni a versenyt azon permanens külföldi kollégákkal, akik tényleg kvázi a paddockban élnek. Ők tényleg tudhatnak mindent, és csak az úri kedvük dönti el, hogy mit írnak meg napi történésként, és mi az a téma, ami esetleg csak idővel, és könyvben láthat napvilágot. Emlékeztetnék még egyszer mindenkit, hogy Christian is hátrányból indult, lévén nem klasszikus nyomtatott sajtós munkatárs volt. A Motorsport-Total.com főszerkesztőjeként azonban nagy ütemben ledolgozta ezen hátrányát. El kell ismerni, már érdekesebb híreket szállít, gyorsabban, vagy jelesül borzasztóan alapos és exkluzív, mint az most kiderült a könyvéből.
Amit kicsit felróhatnék hibának is, de ugyanakkor érthető teljesen, hogy javarészt a könyv németeket, és osztrákokat érintő témaköröket ölel fel. Erre a piacra készült alapvetően a könyv, nyilván az itt élő, és a nyelvet beszélő emberek igényei szerint. Ugyanakkor ez egy kicsit biztonsági játék is volt a részéről emiatt. Christian ugyanakkor a saját személyes élményeit is belecsempészte. Kiderül, hogy kezdeti lelkes blogger korszakából hogyan vált „rendes újságíróvá”, mindezt azonban mégsem öncélúan teszi, hanem főhajtással, Heinz Prüller felé.
Az osztrák tévés kommentátor legenda, ahogy a mi Dávid Sándorunk is számos történetet osztott meg a Forma-1 világából. Bevallom, hogy én is inkább az ő tolmácsolásában néztem annak idején a Forma-1-et, hiszen akkoriban nem adta az összes futamot a magyar állami televízió. Amikor már magam is újságíróként találkoztam az ORF legendájával, beszélgettünk. Dedikálta nekem az egyik könyvét, majd viccből hozzátette, hogy elnézést kér, amiért a kommentálása miatt végül ezt a nehéz de egyben izgalmas hivatást választottam.
Nagyon erős, és hiánypótló könyv így Nimmervoll könyve. Egyáltalán nem azoknak ajánlom, akik alapvetően csak a Drive to Surviveból vagy a közvetítésekből ismerik a Forma-1-et. Azon rajongóknak viszont, akik naponta olvasnak akár minket, falják a Forma-1 híreit, keresik az összefüggéseket, és még többet akarnak tudni, azoknak viszont ez a mű lehet 2024 legjobb karácsonyi ajándéka.
Még pont odaérhet a fa alá, ha most megrendeled!
…személy szerint meg remélem, hogy két éven belül jön a folytatás.
További motorsportos karácsonyi ajándékötletket találtok az alábbi cikkben:
