Amikor forradalmárok rabolták el a Forma-1-es világbajnokot

1958. február 23-án a Forma-1 egyik legnagyobb alakját, az ötszörös világbajnok argentin Juan Manuel Fangiót elrabolták Havannában, egy nappal a havannai verseny előtt. Az elkövetők Fidel Castro Július 26. Mozgalmához tartozó forradalmárok voltak, akik ezzel a merész akcióval akarták felhívni a világ figyelmét a kubai Batista-rezsim ellen folytatott harcukra.

Fangio a Hotel Lincoln halljában tartózkodott versenytársai és csapattársai társaságában, amikor egy fegyveres férfi lépett oda hozzá, és felszólította, hogy kövesse őt. Az argentin versenyző eleinte azt hitte, hogy egy rosszul sikerült tréfa áldozata, de hamar rájött, hogy a helyzet komoly. A fegyveres egy közeli autóhoz vezette, amelyben már várakoztak a társai. Fangiót egy titkos helyre vitték, ahol tisztelettel bántak vele, és elmagyarázták, hogy nem személyes indíttatásból rabolták el, hanem politikai üzenetet akarnak küldeni a világ felé.

A forradalmárok célja

A Fidel Castro vezette Július 26. Mozgalom célja az volt, hogy megakadályozza a diktátor, Fulgencio Batista kormányának presztízsét növelő sporteseményt. A versenyt a rezsim fontos propagandafegyverként használta, hogy demonstrálja az ország stabilitását és fejlődését. Fangio elrablása azonban épp az ellenkező hatást váltotta ki: az egész világ a kubai forradalom ügyére figyelt.

Fangio fogsága és kiszabadulása

Fangióval fogva tartása alatt udvariasan bántak vele, ételt és kényelmes szállást biztosítottak számára. A verseny napján a forradalmárok engedélyezték neki, hogy rádión hallgassa az eseményeket. Ironikus módon a verseny egy tragédiával végződött: egy baleset során a pályáról kicsúszó autó a nézők közé csapódott, több ember halálát okozva.

Másnap, február 24-én a forradalmárok szabadon engedték Fangiót az argentin nagykövetségen keresztül. Az argentin versenyző később úgy nyilatkozott, hogy elrablói tisztelettel bántak vele, és semmilyen rossz tapasztalata nem volt velük kapcsolatban. Fangio sorsfordító eseményként tekintett az esetre, amely végül hozzájárult a kubai forradalom hírnevének növekedéséhez.