Vélemény Loïc Chenevas-Paule, Fernando Alonso életéről szóló könyvéről

Egy darabig azt gondoltam, hogy majd akkor fogok Alonsoról könyvet olvasni, amikor azt ő maga írja meg, és mindezt spanyolul fogom tenni, hogy még autentikusabb legyen az élmény. Mondtam mindezt úgy, hogy nem is tudtam, hogy tervez-e ilyet egyáltalán, de feltételeztem, hogy ha igen, azzal még megvárja, amíg lezárja a F1-es karrierjét – az pedig a legújabb információk szerint is még több év! Ezért inkább meggondoltam magam és elolvastam ezt a könyvet.

Amiből egyébként megtudtam, hogy Alonso valóban tervezi megírni a biográfiáját, és valóban a visszavonulása után tervezi, úgyhogy jó döntés volt. Még egy pilótáról sem olvastam könyvet (hacsak nem vesszük Button How to be an F1 Driver? – Hogyan legyél F1 pilóta, de azt nem venném most ide), szóval nem tudtam, hogy milyen elvárásaim legyenek.

Mondjuk úgy, hogy már kiműveltem magam Alonsoból, számomra a legtöbb dolog inkább részletezés volt vagy kontextusba helyezés. Az ismereteim nagy része a Prime Video Fernando című dokusorozatából származik, ahol állandó időzavarban voltam azt illetően, hogy mikor történik egy adott dolog, mert inkább téma szerint volt megvágva, mintsem időrendben, de szerencsére itt ez nem volt probléma.

A könyv rengeteg hosszú, máshonnan átvett cikket és interjút tartalmaz volt különböző médiumokból, amin meglepődtem, mert ugye ha az ember a saját könyvét írja, akkor írja a saját könyvét. Aztán rájöttem, hogy ezek azt tükrözik, hogy az adott időben hogyan értelmeztek egy adott történést, és így már nagyobb lelkesedéssel olvastam ezeket is. Sőt, mivel mindig volt forrásmegjelölés, az idézett podcastekből utána többet meg is hallgattam.

Az eredeti kiadás csak az Alpine-os évekig tart (és Alpine mezben is szerepel a borítón a címszereplő), de a magyar kiadás előszavában kifejtik, hogy tekintve, hogy 2023-ban készült a magyar verzió, így ők hozzáadták az utána történteket is. Ezért is szerepel Fernando már zöldben a borítón (bár őszintén, szerintem nem ez a legfotogénebb kép róla – de értem, hogy követni kellett az eredeti kiadás koncepcióját).

Számomra egyébként a visszatérése utáni rész volt a legérdekesebb – ott voltak meglepő dolgok, például, hogy Szafnauer állandóan a Alonso koráról beszélt, és ez nem tetszett Fernando-nak, főleg azzal párosítva, hogy a szerződés meg nem haladt. Oscar Piastri távozása is viszonylag részletesen le volt írva – itt viszont pont semmilyen hivatkozás nincs, hogy ezek az információk honnan származnak, pedig erről szívesen olvastam volna még…

Összességében olvastatta magát – ehhez hozzájárult az is, hogy a sortávolság meg a tördelés miatt könnyen és gyorsan lehet vele haladni (bár én valahogy jobban kiemeltem volna azokat a részeket, amik máshonnan átvett cikkek vagy idézetek, mert engem megzavart néha, hogy mikor mit olvasok éppen). 10/8-at adok rá – a 10/10 majd Alonso saját alkotása lesz.