A Forma-1 történetének egyik legdrámaibb futamvége 1991. június 2-án történt a Kanadai Nagydíjon, amikor Nigel Mansell már a biztos győzelem kapujában volt, mégis elveszítette az első helyet.
A montreali Circuit Gilles Villeneuve pályán rendezett versenyen Mansell a második helyről rajtolt, csapattársa, Riccardo Patrese mögül. A rajt után azonban gyorsan átvette a vezetést, és a verseny nagy részében dominált, több mint 50 másodperces előnyt építve ki a második helyen álló Nelson Piquet előtt.
A drámai utolsó kör
Az utolsó körben Mansell, a biztos győzelem tudatában, elkezdett integetni a közönségnek. Azonban a hajtűkanyarhoz érve autója hirtelen lelassult és megállt. A hivatalos magyarázat szerint a Williams-Renault FW14 váltója üresbe kapcsolt, és az autó lefulladt. Bár Mansell később azt állította, hogy a váltó hiba miatt került üresbe, és az autó elektromos rendszerének meghibásodása okozta a leállást, más források szerint a motor fordulatszámának túlzott csökkenése miatt az elektromos és hidraulikus rendszerek leálltak, ami a váltó működésképtelenségéhez vezetett.
Mansell kiesése után Nelson Piquet átvette a vezetést, és megnyerte a versenyt, ami pályafutása 23. és egyben utolsó győzelme volt. Stefano Modena a második, míg Riccardo Patrese a harmadik helyen végzett. Mansell, bár nem ért célba, a verseny 90%-ának teljesítése miatt a hatodik helyen lett értékelve, így egy pontot szerzett.