Amikor Schumacher szembeszállt a fekete zászlóval – a 1994-es Brit Nagydíj drámája

1994 július 10-én, Silverstone-ban a Brit Nagydíjon már a rajt előtt már forrtak az indulatok.

A mezőnynek két felvezető kört kellett megtennie Martin Brundle autójának meghibásodása miatt. Michael Schumacher pedig mindkét felvezető körön megelőzte a pole-pozíciós Damon Hillt. A versenybíróság ezt nem hagyta ezt szó nélkül: Schumacher még a rajt előtt megkapta azonnal az öt másodperces stop&go büntetést ezért a manőverért. A német versenyző győzelmi esélyei ezzel rögtön veszélybe kerültek, de a dráma itt még nem ért véget.

Fekete zászló és káosz a versenyen

Schumacher a büntetést figyelmen kívül hagyta és nem állt ki a boxba a kiszabott időn (három kör) belül. Ezért a versenyirányítás a 21. kör környékén belengette számára a fekete zászlót, ami a versenyből való azonnali kizárást jelenti.

A Benetton csapat és Schumacher azonban nem adta fel. Schumi figyelmen kívül hagyta a fekete zászlót is, utólag azzal védekezve, hogy egyszerűen nem látta azt. A paddockban ekkor elszabadultak az indulatok. Flavio Briatore csapatfőnök hevesen tiltakozott, sőt Bernie Ecclestone-nal is beszélt, aminek hatására a versenybírák végül visszavonták a fekete zászlót. A káosz csúcspontja az volt, mikor Roland Bruynseraede versenyigazgató személyesen sétált el a Benetton boxához, hogy érvényt szerezzen a döntésnek. Schumacher ekkor – jócskán megkésve – teljesítette az öt másodperces stop&go büntetését.

Az időhúzás miatt az addig szoros Hill–Schumacher csata megtört, és Hill magabiztos előnyre tett szert. Végül a brit pilóta simán megnyerte a futamot, míg Schumacher a pályán másodikként ért célba. A német még felállhatott a dobogóra ünnepelni a második helyét, ám a leintés után nem sokkal a sportfelügyelők kizárták őt a versenyből a fekete zászló semmibevétele miatt. Így utólag Jean Alesi örökölte meg a második helyet, a harmadik pedig Mika Häkkinen lett.

Embed from Getty Images

Eltiltás és sportpolitika

Érdekesség, hogy a silverstone-i sportfelügyelők eleinte meglepően enyhén bántak Schumacherrel: engedték, hogy megtartsa a második helyezésért járó pontjait, és csupán 25 000 dolláros pénzbüntetést szabtak ki rá. Az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) vezetése azonban nem nézte jó szemmel sem Schumacherék szabályszegését, sem a versenybírák tétovaságát. Néhány héttel később a FIA VilágmotorSport Tanácsa magához rendelte a Benetton csapatot, és példát statuált: Schumacher eredményét hivatalosan törölték, valamint két futamról eltiltották a németet (emiatt ki kellett hagynia az Olasz és a Portugál Nagydíjakat).

Emellett 500 000 dolláros bírságot is kiszabtak Schumacherre és Briatoréra. A szokatlanul szigorú ítélet nemcsak a szabályok betartatását szolgálta, hanem komoly sportpolitikai üzenetet is hordozott. Egyes vélemények szerint Max Mosley FIA-elnök ezzel részben bosszút állt Briatorén, aki nyilvánosan bírálta az FIA biztonsági intézkedéseit az imolai tragédiák után.

Schumacher évekkel később úgy emlékezett vissza az esetre, hogy Silverstone-ban „csapdába csalták” és bűnbaknak használták fel, hozzátéve, hogy csapatfőnöke, Briatore heves reakciói csak olajat öntöttek a tűzre az FIA és a Benetton háborújában.

Az egész incidens végül jelentősen befolyásolta az 1994-es világbajnoki küzdelmet is: a bajnokság addigi egyoldalú menete hirtelen szorosabbá vált, miután Schumacher büntetése nyomán Damon Hill sok pontot hozott rajta. Végül azonban ennek ellenére is Schumacher lett a világbajnok, egyetlen pont előnnyel