De te meghaltál! – mondta Häkkinennek egy másik világbajnok

A Forma-1 YouTube-csatornáján közzétett kerekasztal beszélgetésből tett közzé egy részletet Instagramon, melyen legendás világbajnokok, Sir Jackie Stewart, Alain Prost, Nigel Mansell, Jacques Villeneuve, Mario Andretti és Emerson Fittipaldi társaságában a kétszeres világbajnok Mika Häkkinen (is) arról beszélt, hogyan fejlődött a sport biztonsága az egyes generációk során.

„Mi mindannyian tapasztalatunk különböző generációs autók vezetését, és amikor például az 1950-es évekből származó nagyon régi autókat vezetjük, akkor komolyan szükség van…” – mondta keresve a megfelelő szót, mire Andretti így fejezte be a mondatot: „Tökösségre”.”Komoly kurázsira, hogy ki tudjuk hozni belőlük a maximumot” – folytatta a Häkkinen.

„Az én korszakomról, azaz a 90-es évek végéről, 2000-es évek elejéről, azt kell mondanom, hogy fantasztikus volt! Tudod, nagyon biztonságos volt. Igazán biztonságban érezted magad, így hihetetlen kockázatokat vállalhattál.”

„De ismétlem, azok a versenyzők, akik akkoriban versenyeztek, és most erről a két-három úriemberről beszélünk [mutat Sir Jackie Stewartra, Mario Andrettire és Emerson Fittipaldira]. Ők egy olyan korszakban éltek, amikor a Forma-1-es autók rendkívül veszélyesek voltak.”

Stewart azonban közbeszólt: „De meghaltál. Meghaltál a kocsidban, és Sid Watkins élesztett újra. Az volt a kezdet. Láttad, hogy korábban soha nem volt Sid Watkins. Szóval Sid Watkins nélkül ma nem lennél itt. És az a Forma-1 nagyon jól szerepelt az évek során. Figyelembe véve, hol tartunk ma. Ez egészen fantasztikus.”

Mika Häkkinen pályafutásának legsúlyosabb balesete az 1995-ös Ausztrál Nagydíj hétvégéjén, Adelaide-ben történt.

Az időmérő edzésen a finn nagy sebességgel a falnak csapódott, amikor a McLarenjének hátsó gumija defektet kapott. Az ütközés következtében Häkkinen súlyos koponyasérülést szenvedett, és életét csak a gyorsan beavatkozó orvosi stáb – köztük a pálya orvosaként dolgozó Sid Watkins professzor – mentette meg, aki azonnal gégemetszést hajtott végre a helyszínen, biztosítva a légzését. Häkkinen több napot töltött mesterséges kómában, de felépülése után 1996-ban visszatért a Forma-1-be, majd később kétszeres világbajnokká vált.

A „nagy öregek” megjegyzései rávilágítanak arra, hogy az autótervezés és a biztonsági előírások fejlődése lehetővé tette a korszak pilótáinak, hogy tovább javítsák teljesítményüket, míg a korábbi generációk sokkal nagyobb személyes kockázatot vállaltak. Mika Häkkinen gondolata nem áll messze a valóságtól, hiszen olyan pilóták, mint Alberto Ascari, Peter Collins, Wolfgang von Trips, Jim Clark, Jochen Rindt, François Cevert, Ronnie Peterson és Gilles Villeneuve is azok között voltak, akik az 1950-es évektől az 1980-as évek elejéig balesetekben vesztették életüket.

A modern korszakban a tragédiák folytatódtak Roland Ratzenberger és Ayrton Senna 1994-es, majd Jules Bianchi 2015-ös baleseteivel, de az ilyen esetek szerencsére már jóval ritkábbak, és a lehetőségük továbbra is folyamatosan csökken a biztonsági fejlesztéseknek köszönhetően.