Könyvajánló: Autóversenyző és csapattulajdonos is volt a hollywoodi filmcsillag!

Ez most annyiban rendhagyó könyvajánló, hogy nem kimondottan motorsport tematikájú, de azért mégis van köze hozzá. Ez itt most Paul Newman önéletrajzi könyve.

Azon kívül, hogy valamikor nagyon régen láttam a Győzni Indianapolisban című filmjét, és persze azt is tudtam, hogy ténylegesen autóversenyző is volt, meg persze a Newman/Haas* Racing egyik tulajdonosa (és csapatával olyanok lettek CART bajnokok mint Mario Andretti vagy Nigel Mansell), egyéb filmjeit és munkásságát egyáltalán nem ismertem. Nyilván azért, mert nem az én generációm.

*Ez a Haas nem összekeverendő a ma a Forma-1-ben is ismert Haas csapattal, és/vagy annak tulajdonosával, Gene Haasszal. Itt Carl Haasról van szó.

Emiatt kicsit félve kezdtem neki a könyvnek. Tartottam tőle, hogy nem ismerem őt annyira, hogy le tudjon kötni, hiszen nyilvánvaló volt, hogy nem motorsporttal lesz tele a könyv. De megleptem magam, mert nagyon tetszett!
Paul Newman (1925-2008) részben magyar származású amerikai színész, rendező, producer, autóversenyző, vállalkozó volt. A könyv a saját memoárja, maga akarta elkészíteni, még halála előtt, végül családja találta meg a nyersanyagot, amit végül összefűztek életrajzi könyvvé.

Már az első pár oldal után világos volt, hogy ez a könyv minden lesz csak unalmas nem. Valóban találó a cím: Egy hétköznapi ember különleges története.

Hamar kiderül, hogy bár anyagilag stabil családba született, szülei finoman szólva is csapnivalóak voltak. Teljesen érthető, hogy Paul Newman idejekorán tele lett komplexusokkal és nem tudta magát értékelni semmilyen téren. Ő valóban mindig hétköznapinak tartotta magát, talán lesajnálóan átlagosnak is. Mindvégig úgy gondolta, hogy csakis a külsőségek miatt, a megjelenése miatt tudta vinni valamire, és senki nem látta meg a valós személyiségét, nem értékelte azt. Persze nem is nagyon volt hajlandó nagyon megmutatni valós személyiségét. Ettől függetlenül nem tartotta jó dolognak, hogy pusztán a külsőséggel alapján ítélik meg és emiatt tud érvényesülni. Így némi ellentmondásba keveredett saját magával.

Mindemellett azonban meglehetősen jó humorú, éles eszű, szabadelvű ember volt.

A könyvben Newman E/1-es mesélése mellett, megjelennek a könyvben színészek, barátok, rokonok visszaemlékezései is egy-egy téma kapcsán.

S hogy az autósporthoz visszakanyarodjunk, a műből egyértelműen kiderül, mi fogta meg Paul Newmant az autóversenyzésben, miért szerette azt jobban a színészkedésnél, és miféle megnyugvást jelentett számára dacolni a veszéllyel a volán mögött.

Például a könyv 229. oldalán Stuart Rosenberg rendező így fogalmazott:

„Valahányszor arról beszélgettünk, milyen érzések töltik el az autóversenyzéskor, sosem a szabadság szárnyaló élményéről, a korlátok áttöréséről vagy ilyesmikről beszélt. Hanem egyfajta egyensúlyi állapotról, egyik oldalon a gépezettel, amely bármikor elszabadulhat, másik oldalon a sofőrrel, akinek uralnia kell azt a gépezetet a legmeredekebb pillanatokban is.”

Mindenképpen elolvasásra ajánlom! 🙂

További motorsportos könyvajánlókat, és könyv nem-ajánlókat ide kattintva találsz.