Michael Mann meglehetősen ügyelt arra, hogy az Enzo Ferrari 1957-es évét elmesélő film a lehető leghitelesebb legyen. Ez kiválóan sikerült is neki, csupán pár apróság van, ami nem teljesen felel meg a valóságnak.
Vagyis még annyi sem, ugyanis inkább csak időbeli eltérésekről van szó.
Figyelem: Minimális spoiler következik!
- Mint azt már bizonyára mindenki tudja, a Ferrari film 1957-ben játszódik. A filmben lezajlik a jelenet, melyben Enzo telefonon egyeztet a Fiattal egy szoros együttműködésről annak érdekében, hogy az anyagi gondban lévő Scuderia hazai terepen juthasson pénzhez, ne kelljen külföldi (Ford) segítséget kérni a „nemzeti kincshez”. A valóságban azonban Ferrari csak 1963 után kezdett tárgyalni a Fiattal.
- A film végén a már teljesen megtört feleség, Laura Ferrari a feltételezésekkel ellentétben a felvett pénzével nem lelép, hanem visszaadja Enzónak, mondván kelleni fog ahhoz, hogy a sajtót irányítani tudja. Cserébe egyetlen kérése volt, hogy a férfi Lina Larditól született fia, Piero, addig ne vehesse fel a Ferrari nevet míg ő (Laura) életben van.
A valóságban minden bizonnyal nem hangzott el ilyen kérdés, mivel a válás 1975-ig illegális volt Olaszországban, válás nélkül pedig egyébként sem ismerhették el Pierót jogilag a Ferrari család tagjaként egészen Laurának 1978. február 27-én bekövetkezett haláláig. (Piero Lardi végül 1990-ben változtatta meg törvényesen a nevét Piero Ferrarira.)
A film teljes egészében az 1957-es Mille Migliára koncentrál, arról említést sem tettek, hogy a Ferrari épp a regnáló bajnok volt abban az évben, mivel 1956-ban Juan Manuel Fangioval bajnokok lettek.
A Ferrari film a mai naptól megtekinthető a hazai mozikban.
Ide kattintva meghallgathatod Bús Edina, ide kattintva pedig Kiss Norbi véleményét a filmről.
Premier előtt láttuk a Ferrari filmet: Lassú, fájdalmas, fanyar humorú, mégis magával ragadó