Európa egyik legrégebbi versenypályájának nyomában: Terramar, a múlt száguldó emléke

Nem is tudom, miért vonzanak annyira a régi, elhagyatott versenypályák (annyira, hogy ezzel, Terramarral, már kipipálhatom Európa 3 legrégebbi pályáját a listámon), hogy mindig újakat keresek és meglátogatom őket. Valaki azt mondta nekem, hogy amikor Barcelonába látogatok, nézzem meg Sitgest is, mert tetszeni fog. És ezt azzal a nézéssel, mint amikor valaki tud valamit, amit te nem. Aztán elárulta, hogy van ott egy régi pálya, döntött kanyarokkal.

Így hallottam erről a pályáról – és bár vezetett túrák keretében lehet látogatni, mivel egyedül voltam, és nem igazán volt szezon sem, felvettem velük a kapcsolatot, hogy egyénileg is meglátogathatom-e. Szerettem volna ugyanis megírni ezt a cikket és persze körülnézni. Némi nehézség után sikerült megbeszélni, és ismét belevágtam a „buszozz, majd gyalogolj külföldön” őrült projektembe (ami megint olyan utakon vezetett, ahol nem igazán lenne szabad gyalogolni), de eljutottam a célállomásra.

Ott találkoztam Sebastiannal, akiről feltételeztem, hogy beszél angolul, de nem így volt. Alapszintű spanyolom és a Google Translate segített, de azt hiszem, igazából a régi versenypályák iránti szeretetünk volt az igazi közös nyelvünk, mert az első dolgunk az volt, hogy körbejártuk a pályát az autójával. Nem tudom szavakba önteni, milyen érzés volt, mert annyira extázisban voltam, hogy bár videóztam és próbáltam élvezni, de közben az agyam folyamatosan azt mondta: „Úristen, úristen, megyünk a döntött kanyarban, úristen, úristen, egy olyan pályán vagyunk, ahol 100 éve versenyeztek, úristen.” Szóval, erről ennyit.

De itt van a videó róla mindenesetre:

Ezután Sebastian megengedte, hogy szabadon körbejárjam és felfedezzem a helyet, amit meg is tettem! Még egyszer végigsétáltam a pályán, és millió képet készítettem a döntött kanyarokról – ezt a pályát 1923-ban építették, ami a világon a 4. versenypályává tette (3 Európában + Indianapolis), és itt rendezték az első Spanyol Nagydíjat.

Felfedeztem néhány épületet is – sajnos mind zárva voltak, de különösen a garázsok tetszettek, mert olyan jó kis retro hangulatot árasztottak.

Van ott egy templom is (kívülről gyönyörűen mediterrán!), amit Clot del Frares-nek (Szerzetesek kolostorának) hívnak, és valószínűleg a 13. század óta ott áll! Egykor a jezsuita rendé volt, de eladták, amikor a pályát megépítették.

Felmentem a lelátókra is, és micsoda látvány volt! El tudtam képzelni, ahogy az 1920-as években a korabeli autók róják a köröket.

Voltak nyomai annak is, hogy a pálya egy időre farmmá vált, mivel 1956 után nem rendeztek már rajta versenyeket. Baromfitelep volt, és ennek még ma is vannak nyomai. Bár a teherautók, amelyek a csirkék takarmányát szállították, részben tönkretették az egyenes szakaszokat, a farm mégis  egy egészen vicces (és hasznos) dolgot eredményeztt! Mivel a teherautók nem tudtak közlekedni a döntött kanyarokon, ott szórták le a trágyát, ami gyakorlatilag ígz egy védőréteget hozott létre a pályán, ezért is tudott ilyen jó állapotban megmaradni. (Talán van itt egy némi tanulság is – a szar is jó valamire? Vagy valami ilyesmi.)

Miután befejeztem a felfedezést, visszaindultam az autóhoz, és közben arra gondoltam, megkérdezem Sebastiant, hogy mehetünk-e még egy kört, hátha akkor már teljesen jelen tudok lenni. És ahogy mondtam, a versenypályák iránti közös szeretetünk nyilvánvalóan meghaladta a kommunikációs eszközeinket, mert amikor meglátott, ő kérdezte meg, hogy szeretnék-e még egy kört. Így még egyszer körbejártuk, ezúttal már nem üvöltöztek a gondolataim, hanem át is tudtam élni.

Azt hiszem, ez a látogatás volt az eddigi kedvencem (bár a többi helyet is imádtam), és szeretnék egyszer visszatérni egy vezetett túrára is. Addig is van egy projekt, ami a helyszín felújítását célozza (elsősorban az épületeket), hogy lovas- és autós eseményeknek tudjon  otthont adni (nem versenyeknek).

Ha többet szeretnél tudni Terramarról, ajánlom:

• Ezt a YouTube-videót, ahol Carlos Sainz Sr és Miguel Molina néhány kört megtesznek a pályán, Sainz új rekordot is állít fel. (A pálya gyönyörű, de még inkább az, amikor autók vannak rajta. Egy kis megjegyzés: mindketten beszélnek arról, hogy F1-es versenyeket rendeztek itt – ez téves információ, az F1 soha nem versenyzett itt, csak Nagydíjakat tartottak, de az még az F1 születése előtt volt.)
• A weboldalukat, ami tele van képekkel, történetekkel és még több információval.

Te hallottál már Terramarról?