A magyar szimulátoros versenyzőből lett autóversenyző véleménye a Gran Turismoról

Vasutas apuka, egy szimulátor kormánynak örülő tinédzser, aki autóversenyzővé válik, és most egyáltalán nem a Gran Turismo történetét emlegetjük fel.

A nagyon is magyar valóságos sztori Szombathelyen az Oladi lakótelepről indult, még a 90-es években. A borzasztóan vágyott szimulátoros kormánnyal jött a Live for Speed, főhőse pedig Kiss Norbert. Az azóta már igazi versenyautókkal száguldozó magyar tehetség négyszeres Európa-bajnok kamioversenyző lett. Jobb helyre nem is fordulhattunk volna, hogy megkérdezzük a véleményét a PlayStation és Nissan új fegyveréről a mozikban. Nem is a megszokott választ kaptuk:

„Büszkék lehetünk mi magyarok, hiszen jóval a Nissan előtt felfedeztük már 2005-ben azt, hogy mi történhet abból, ha szimulátorosokat átültetnek igazi, éles versenyautóba. Működött ez Michelisz Norbival és velem is. Így amikor a japánok is „feltalálták” ezt egyértelműen marketing okokból, nem kockáztattak nagyot, hiszen az úttörő munkát kb. mi már elvégeztük. 2011-ben amikor ez a film játszódik, már semmi rizikó nem volt ebben, hiszen addigra már ők is a harmadik ilyen saját programjukon voltak túl. Michelisz meg már nemzetközi vizeken, a WTCC-ben jeleskedett. Manapság pedig szerintem már amúgy is elbillent a fiatal tehetségek felfedezése a szimulátoros irányba, mert a gokartozás pokolian drága lett.”

Feltettük azt a kérdést is, ami mindig éles vonal a gamerek között, hogy meddig beszélünk autós játékról, és hol kezdődik egy valódi szimulátor? Így felelt erre a Révész Racing sztárja:

„Ugyan tényleg tiszteletreméltó ez a film, teátrális, és remek főhajtás a Grand Turismo atyja előtt, szögezzük le, hogy ez csak egy jó autós játék. Veszel egy PlayStation-t, hozzá valamilyen kormányt, állítgatsz, és már mehetsz is. A széles piacra jó ez, népszerű is, de a komoly szimulátorozásnak mélysége, és ára van, de hobbistáknak jó ez, kezdetnek. Szóval nem az igazi, a szimulátorozás eszméletlenül erős és jól összerakott PC-nél kezdődik, megfelelő monitorokkal, kormánnyal és egyéb kiegészítőkkel, és erre jön rá egy ezt a hardware-t valóban a végletekig jól kihasználó szimulátor program, mint például az iRacing. A végletekig bele lehet bonyolódni ebbe, mert ez már nem egy olyan felhasználóbarát egyszerű eszköz, mint a PS.”

Végül megkérdeztük tőle azt is, hogy mit érzett leginkább megmosolyogtatónak a Jann Mardenborough történetét feldolgozó friss autósportos filmben:

„Ami kiborított, az a filmben elhangzott rádiózások. Az vicc kategória, ha valakinek könyörögni kell, hogy találja meg már a gázpedált, meg zenét játszanak be neki fejhallgatón. Aki igazi autóversenyzővé válik, nincs idő se lehetőség az érzelgősködésre, teljesen gépiessé kell válni. Ha ilyen történne a valóságban, a pilótának a következő versenyen már nem kell részt vennie, mehet haza.”