Rengetegen jártak már hasonló cipőben Montoyáék előtt a múltban: Gilles és Jacques Villeneuve például, vagy Graham és Damon Hill.
Jan és Kevin Magnussen és természetesen Jos és Max Verstappen is megemlítendők. Juan Pablo és Sebastián Montoya tökéletesen beleillik ebbe a listába; egy világhírű, korábbi Forma-1-es pilóta és a fia, aki szintén a legmagasabb szinten versenyez. Fia célja egyszerű: legalább olyan sikeres akar lenni, mint az apja. 48 éves apja éppen videótelefonálással van elfoglalva és esztikulál. Két perc, aztán készen áll. Közben a 19 éves Sebastian mellette ül a Campos Racing Formula 3-as csapat kamionjában, és csendben várja a GPblog interjúját. Ha az első benyomás lenne a valós, akkor Sebastián nyugodtnak és félénknek tűnik, míg Juan Pablo még mindig a szókimondó véleményéről ismert. Ennyire ellentétesnek tűnnek, de a pályán mégis van bennük valami közös: mindketten igazán gyorsak tudnak lenni. Szinte elválaszthatatlan páros; amikor Sebastiánnak az F3-ban kell versenyeznie, Juan Pablo mindig ott van. Így vélekedik erről Seb:
„Ez elég menő, nyilvánvalóan ennek megvannak az előnyei és hátrányai. Őszintén szólva nekem leginkább az az előnye, hogy apám tudja, mi kell ehhez, és miben kell fejlődnöm. Igen könnyű megbeszélnünk a dolgokat, mert ő is érti ezt. Amikor fiatalabb voltam, nehéz volt lenyelni ezt. Ahogy öregszel, kezded megérteni.”
Az idősebb Montoya közbeszól, és azt mondja, hogy vannak jó és rossz napok, de minden az egyetlen célt szolgálja: az abszolút csúcsra jutást:
„Szerintem elég érett ahhoz, hogy nehezebb dolgokkal birkózzon meg, mint egykoron én. Szerintem nagyon kritikus önmagával szemben, amit jó látnom.”
Juan Pablo egyetért azzal, hogy elméletileg a magánélet és a sport összekeveredhet. Sebastián ezért hozzátette:
„Szerintem jól szétválasztjuk mi ezt. Azt hiszem, ez olyasvalami, amit már elég fiatalon meg kellett tanulnom, és ő is megtanulta, hogy amikor a pályán vagyunk, akkor nem igazán apa-fia, hanem inkább versenyző és edző a kapcsolatunk.”
Úgy tűnik, ez a leosztás Jos és Max Verstappen között is megvolt korábban, de idősebb Montoya szerint most már jelentős különbség van:
„Amennyiben Sebastian bekerül az F1-be, akkor ez egy kicsit megváltozik majd, mert akkor még mindig tudok segíteni, de sokkal kevésbé, mert a tudása egyre jobb lesz. Ahogy a tudása egyre jobb lesz, akkor egyre kevesebb dologban tudok segíteni, de minél többet csinálod, annál kevésbé lesz rád szükség. Mint Jos ma, Max 10-szer jobb versenyző, mint volt Jos. Szóval amit Jos le tud tenni az asztalra, az nagyon kevés. De hihetetlen munkát végzett, ahogy felhozta Maxet.”
Juan Pablo állítja, nem akar domináns apa lenni, aki minden pillanatban nyomja és tanácsokkal látja el a fiát:
„Nagyon más korszak ez, hagyom, hogy saját karrierje legyen. Sokat beszélünk erről, és azt mondom neki, hogy ez a te karriered, nem az enyém. Neki kell meghoznia a helyes döntéseket, a felelősség továbbra is az övé, nem pedig az enyém. Én éltem a saját karrieremet. Arra koncentráltam, amit kellett tennem. Azért vagyok itt, hogy edzőként és apaként támogassam, de a nap végén ő az, akinek el kell végeznie a munkát. Azt hiszem, ő is érti ezt. Igazán keményen dolgozott idén. A munkamorálja és a dolgai kifejezetten jók, és megérti, hogy mit kell tennie. Sokat érett, azt hiszem, ez az idény egy jó tanulási fázis volt. Szívás, hogy általában abból tanulsz, amikor a dolgok szörnyűek. Az idei év egy olyan eset volt, amikor nem úgy tűnik, mintha szünet lett volna. Nem számít, mennyire csinálod jól, valami mindig történt, de ez erősebbé tette őt.”
Az F3-as bajnoki tabella jelenlegi 15. helyével Sebastián valóban nem úgy teljesített, ahogyan azt előzetesen remélte – pedig édesapja szerint képes lenne rá. De a tanulási folyamata még messze nem ért véget; ifjabb Montoya még mindig naponta tanul az apjától:
„Hogyan kell gyorsan vezetni az F1-ben, hogyan kell nyerni, nos ezt elég jól csinálta. Ez olyan dolog, amit mindenki szeretne, nem csak én. Amit eddig megtanultam, az az, hogy mennyit kell dolgozni, és hogy ez sosem elég, továbbá nem számít, mennyire jó munkát végzel, folytatni kell. Nem számít, mennyire jó vagy milyen rossz, csak tovább kell dolgoznod magadon.”
Hol végződik ez a folyamat? Juan Pablo nem kertel a Forma-1-ről, ezért így zárt:
„Szerintem mindene adott. Sokszor mondtam neki, hogy minél gyorsabban megtanulod, hogy ne állj a saját utadba, annál gyorsabban tudsz boldogulni. Szerintem ez az út sosem könnyű, de megvannak hozzá az eszközei, a sebessége és minden, ami kell hozzá. A dolgoknak egy kicsit jobban össze kell jönniük, ez így megy. Nagyon jól dolgozik. Igazán büszkék vagyunk arra, hogy mennyit fejlődött idén.”
Montoya gyors volt, de kib*szott lusta – állítja volt csapatfőnöke, Helmut Marko
