Rossi mosolya nem volt a legőszintébb, amikor meglátta élete első Yamaháját

Valentino Rossi MotoGP-legenda 2004-es váltása a Hondáról a Yamahára minden idők legnagyobb átigazolásai közé tartozik a motorsport világában.

Bár a Yamaha nyergében elért dicsőségéért vált ikonikussá, akkoriban a szakértők eléggé szkeptikusak voltak, mert egy címvédő motort cserélt egy olyan gépre, amely nem volt versenyképes. A Honda nem engedte, hogy kipróbálja a Yamahát a 2003-as szezon utáni teszten, ami még tovább emelte az elvárások szintjét, amikor Rossi végre szemügyre vehette az új motorját.

„Emlékszem, akkor először láttuk közelről a Yamahát 2003-ban Doningtonban egyik éjszaka, amikor éjfélkor nyitva hagyták a garázs ajtaját” ─ mondta Rossi barátja és jobbkeze, Uccio Salucci a Sky-nak. „Vale és én úgy hagytuk el a motorhome-ot, mint két titkosügynök: fekete melegítőben voltunk. Amikor kinyitottuk az ajtót, az összes Yamaha-főnök bent volt. Davide Brivio, Masahiko Nakashima és Carlos Checa motorja is ott volt. Amikor megláttam, elakadt a szavam, de csak azért, mert egy nagyon csúnya motor volt. Rosszul előkészített, tele lötyögő kábelekkel, nagyon durva látvány volt. Mi viszont azt szoktuk meg, hogy minden nap látjuk a Hondát, ami technikailag remekmű volt. Emlékszem, hogy Vale rám nézett, és olyan arckifejezést vágott, mintha azt mondaná: ’Az istenit…, milyen motor ez?’ Én pedig lehajtottam a fejem, mintha azt akartam volna mondani, hogy majd később beszélünk róla. Amikor visszatértünk a lakóautóba, azt mondta nekem: ’Basszus Uccio, úgy tűnik, 10 évvel le van maradva a miénktől’.”
„Amikor visszagondolok ezekre a dolgokra ─ mert időnként megesik velem ─ arra gondolok, hogy fiatalok voltunk! Huszonnégy évesek… akkoriban keményen küzdöttünk.”

Rossi megnyerte első futamát Yamahával, és 2004-ben megszerezte a bajnoki címet, így egymás után két különböző gyártóval tette ezt meg. A Yamahához való átigazolása, és a döntés, hogy a bajnoki cím megnyerése ellenére otthagyja a Hondát, minden logikával ellentétes volt akkoriban.

„Amikor 2004-ben a Yamahához mentünk, ösztönös döntés volt, ha az észérveket követtük volna, nem mentünk volna oda. Miért hagynánk ott egy olyan győztes motort, mint a Honda, hogy egy olyan versenyképtelen gépet válasszunk, mint a Yamaha? Akkoriban ez őrültség volt. Nemrég beszéltünk erről a nyaraláson, amikor néhány napot együtt töltöttünk. És azt mondta nekem: ’Csak két ilyen idióta, mint te és én, hogy adhatja fel a Hondát, hogy a Yamahához menjen’. Még mindig elgondolkodtat minket ez néha-néha.”

Salucci mély megértése barátja pszichéjéről az egyik fő oka volt annak, hogy támogatta, hogy eligazoljon a Hondától egy új kihívásért.

„Akkoriban nagyon győzködtem, hogy menjünk a Yamahához, mert tudtam, hogy ha Vale nem szórakozik tovább, akkor nagy problémák merülnek fel. Kezdett hiányozni a koncentráció, a megfelelő hozzáállás. Ha így érkezel a versenyekre, még ha te vagy is a legerősebb, a többiek meg fognak verni. Ott már erre az útra léptünk: lassabbak voltunk, és már nem volt meg bennünk az a nagy vágy, hogy versenyekre menjünk. Szóval itt volt az ideje a váltásnak.”