Marco Bezzecchi elárulta, miért döntött úgy, hogy a VR46-nál marad, és nem megy a Pramachoz.
Marco Bezzecchi a 2023-as szezon első felében mutatott formája alapján esélyesnek tűnt a bajnoki cím megszerzésére. A Ducati lehetőséget adott neki, hogy idén a Pramacnál egy legújabb specifikációjú Desmosedicire üljön át, de ő inkább úgy döntött, hogy marad a VR46-nál egy évvel korábbi változaton.
„Ez egy szívből jövő döntés volt” ─ magyarázta az olasz a Gazzettának.
„Bár nem tagadom, sokat gondolkodtam azon, hogy mit tegyek. A MotoGP manapság nem egy könnyű környezet, és nem engedheted meg magadnak, hogy rossz irányba menj. Ez egy életre szóló döntés is volt, és örülök, hogy ott vagyok, ahol vagyok, mert mindig a legjobbat nyújtom, és ehhez meg kell teremteni a feltételeket.”
Amikor Bezzecchi hosszabbított Valentino Rossi csapatával, feltételezte, hogy Luca Marini marad a csapattársa. Ehelyett Marini a Repsol Hondához igazolt, és helyére Fabio di Giannantonio került.
„Őszintén szólva, mikor aláírtam a szerződést, hogy maradok a VR46-nál, nem tudtam, hogy Luca a Hondához megy. Azért is, mert amennyire tudom, ez egy utolsó pillanatban hozott döntés volt. Mindezek után is fenntartom ugyanazt a lelkesedést, mint mindig; azt, ami akkor volt bennem, amikor aláírtam a szerződést a Vale csapatával. Lucával mindig is nagyon jól kijöttem, és furcsa lesz, hogy nem látom többé a garázsban. Ő azonban a karrierje szempontjából a legjobb döntést hozta, és szerintem ez így helyes.”
Bezzecchi az elmúlt szezonban a harmadik helyen végzett a bajnok Francesco Bagnaia és a második helyezett Jorge Martín mögött.
„Mint minden versenyző, én is nagyot álmodom, de megtanultam a földön maradni. A téli tesztek végén szeretnék meghúzni egy vonalat, és reálisan meghatározni a 2024-es célt.”
Az olasz a tavalyi év második nagydíján, Argentínában megnyerte első királykategóriás futamát (és az elsőt a VR46-os csapat számára). Franciaországban és Indiában is győzött, de a szezonja derékba tört, miután a Ranchon történt balesetben eltört a kulcscsontja.
„Nem könnyű mindig nyerni, ez kétségtelen. A sérülésemig azonban gyors voltam, és gyakran az első hat hely valamelyikén fejeztem be a versenyeket. Aztán megsérült a jobb kulcscsontom, és azon a ponton már nehéz volt versenyképesnek maradni. Nem akarok kifogásokat keresni, nem a sérülés volt az egyetlen ok, amiért egy kicsit elvesztettem a versenyképességemet. Más tényezők miatt sem voltam olyan hatékony, mint a szezon elején.”
Rossi mosolya nem volt a legőszintébb, amikor meglátta élete első Yamaháját
