A Stefan Bradllel a kvalifikáció első szakaszában történt incidens után Marc Márquez csak a 13. rajthelyről vághat neki sprintfutamnak a Sachsenringen. A spanyol klasszis végül szó szerint egy hajszállal, de megszerezte a 6. helyet, nyilvánvaló fájdalmai ellenére is.
Marc Márquez eddigi sachsenringi hétvégéjét nehéznek nevezni enyhe kifejezés lenne. A Ducati sztárja öt perccel az első szabadedzés vége előtt, pénteken először egy kisebb, majd egy komolyabb bukást szenvedett el. Utóbbi eredményeképp eltört az ujja, valamint megzúzódott a bordája.
„Majd később tudom meg, hogy igazán hogy érzem magam, a legerősebb fájdalomcsillapítókkal motoroztam azok közül, amelyek megengedettek a versenyzés során. Nem a törött ujjam a legnagyobb probléma. A bordáim viszont…Ha öt körnél többet megyek, elkezdem mélyebben venni a levegőt, és a fájdalom nagyon felerősödik. Szerencsére itt csak két jobbos kanyar van. Ha ezen a pályán több lenne a jobb kanyarokból, azt nem bírnám. Az orvosok azt mondták, hogy vállalhatom a kockázatot és motorozhatok.”
A két bukást az edzéseken tapasztalt technikai problémák súlyosbították. Valamint a Stefan Bradllel történt incidens az időmérés első szakaszában, ami egy lehetséges Q2-es helyezésébe került.
„Stefannal nagyon jó a kapcsolatunk. Amikor ez történt, dühös voltam. De nem rá, hanem azért, mert az volt az utolsó köröm, és technikai problémám volt. Az ilyen incidensek normálisak a Sachsenringen, mert ez egy rendkívül szűk pálya. Egy szabadkártyás versenyző számára pedig nagyon nehéz lehet megítélni, hogy a többi versenyző milyen gyorsan érkezik. Sok múlik a rajton és az első körön, mert alig lehet előzni. Csak két ponton, az utolsó és az első kanyar előtt. Az 1-es és a 12-es kanyar között lehetetlen, nem vagyok Superman. Ezt el kell fogadnom és nyugodtnak kell maradnom. Mint ma: nem csináltam semmi őrültséget, a határon motoroztam, és próbáltam elfogadhatóan érezni magam a motoron.”
Márquez sír, az Aprilia nevet, Martín pedig körrekorddal a pole-ban a Sachsenringen
