Elment a magyar legenda, Szabó János, ismertebb nevén „Bregyó”. Élete a motorsport iránti szenvedélyre épült, és a magyar motorsport sosem feledi őt. Munkássága, eredményei és a fiatal tehetségek iránti elkötelezettsége örökre beírta magát a történelembe.
Szabó János, a motorsport igazi legendája örökre eltávozott, és olyan űrt hagyott maga után, amelyet szavakban nehéz kifejezni. „Bregyó” nemcsak a versenypályákon elért kiemelkedő eredményeivel vált ikonná, hanem azzal a személyes jelenlétével is, amely mindenkinek erőt és motivációt adott. Huszonhét Európa-bajnoki és kilenc világbajnoki futamon indult, és összesen hetvenhat dobogós helyezéssel, harminckilenc első hellyel büszkélkedhetett. Két Béke Barátság Kupa-győzelem, három Európa-bajnoki elsőség, és számtalan győzelem tanítványaival – akik számára mindig ott volt, hogy támogassa őket és átadja tudását.
„A hetvenöt és kilencven közötti tizenhat idényben kétszázharminchat startom volt, a legtöbb, száznegyvenöt a kétszázötven köbcentisek között; egyebekben a nyolcvantól a hétszázötvenig mentem mindenféle motorral. Százkilenc nagyobb nemzetközi versenyen vettem részt; huszonhét Eb- és kilenc vb-futam, hetvenhat dobogós helyezés, harminckilenc elsőség. Nyertem két Béke Barátság Kupát, három Eb-futamot, a Sachsenringen én tartom a régi pálya rekordját. Igazából kilencszáznyolcvan után akadtak számottevő külföldi megméretéseim; nagy fájdalmam, hogy Eb- és vb-futamra is csak harmincéves korom után juthattam el. De ez még mind lényegtelen ahhoz képest, hogy kilencven szeptemberében olyan súlyos balesetet szenvedtem, amelynek nyomán tizenegy napig altattak, és csak négy hónap múlva szállíthattak haza. Két évet kórházakban töltöttem, és mire felépültem, a rendszerváltásnak nevezett valami szépen el is húzott mellettem. Hogy egyebet ne mondjak, korábbi ötleteimet mások kezdték el megvalósítgatni…” – nyilatkozta korábban.
Szabó János mindig ott volt a fiatal tehetségek mellett is, hogy segítsen nekik, és Számadó Máté is rengeteget köszönhetett neki. A közös munka nemcsak szakmai, hanem mély, családias kapcsolatot is eredményezett közöttük. János minden szava a motorsport történelme volt, tele izgalmas, életteli anekdotákkal, amelyek bármely könyvben megállnák a helyüket. Mesélt olyan kulisszatitkokról, amelyek kevesek számára voltak elérhetőek, és ő volt az, aki személyesen látta Valentino Rossit, amint tinédzserként készülődött a versenyekre. Szabó János elkötelezettsége és a motorsport iránti szeretete mindenkinél nagyobb hatással volt, és mindvégig támogatta a magyar motorsportot.
Karrierje a ’70-es évektől indult, és számos országos és nemzetközi versenyt nyert. Pályafutása nemcsak az izgalmas versenyekről szólt, hanem tragédiákról is, amelyek még inkább megmutatták kitartását és elhivatottságát. 1990-ben súlyos balesetet szenvedett, és 11 napig kómában volt. A rehabilitáció hosszú hónapokat követelt, és a rendszerváltás idején elmaradt lehetőségek miatt sokáig nem tudott külföldi versenyeken részt venni. Mindezek ellenére János mindig megmaradt a motorozás iránti elkötelezettségében, és pályafutása mellett edzőként és csapatvezetőként is dolgozott, segítve a következő generációk fejlődését.
Szoros kapcsolatot ápolt nevelt fiával, Kispataki Viktorral, aki több versenyt is megnyert, és örömmel figyelte tanítványai sikerét a versenypályákon. Szabó János története a kitartásról, a szenvedélyről és a család iránti szeretetről szólt – tulajdonságok, amelyek segítettek neki a nehéz pillanatokon való túljutásban.
Emléke örökre velünk marad, és mindannyiunk szívében ott él. Őszinte részvétünket fejezzük ki családjának és barátainak. Szabó János öröksége nemcsak a motorsport történetében, hanem a szívünkben is örökre ott marad.
