Jorge Lorenzo a „The Wild Project” podcastben beszélt arról, hogy a balesete pillanatáig nem vette észre, hogy az olasz versenyző, Marco Simoncelli minden alkalommal, amikor motorra szállt, az életét kockáztatta.
Bizonyára minden rajongó emlékszik a MotoGP egyik nagyszerű versenyzőjére, Marco Simoncellire. Az olasz pilóta 2011-ben vesztette életét Sepangban versenybalesetben. A születésnapos Jorge Lorenzo így emlékszik vissza a történtekre.
„Végül is az élet a napokon múlik. Sokszor voltunk már élet és halál határán, de a legrosszabb végül mégsem következett be. Elég szerencsétlenek voltunk ahhoz, hogy a dolgok így történjenek. A balszerencse és a véletlen létezik az életben, de nem szabad rájuk gondolni, vagy tőlük függeni. Azt kell gondolnod, hogy mindent kézben tartasz, és minél jobban irányítod, annál jobb.”
„Nem tudhatod előre, hogy meg fogsz halni. Ezért amikor Simoncelli meghalt, elkezdtem sírni, mert semmit sem értettem. Hogyan volt lehetséges, hogy egy futammal korábban éppen az Ausztrál GP-n szerzett sérülésemből lábadoztam, amikor rám esett a motor? Éppen Barcelonában voltam édesanyámmal, és a tévé előtt láttam Simoncelli halálát. Emlékszem, hogy sírtam, felhívtam Carlos Checát, aki akkoriban nagy barátom volt, és beszélgettünk róla, aki szintén sokkos állapotban volt.”
Bárcsak megnézhettünk volna egy Simoncelli-Márquez csatát, vagy együtt örülhettünk volna az olasz első futamgyőzelmének a királykategóriában. A sors azonban másképp rendelkezett.
A féltékeny Rossi azért tért vissza a Yamahához anno, hogy tőle tanuljon – véli Lorenzo
