Vesszőparipám lett az évek során a szerzői jog/szellemi tulajdon. Jobban mondva az internet korrekt használata. Nem, nem tanultam jogot alapvetően, bár főiskolán választható tárgyként rövid ideig volt iparjog tárgyam. Lehet, hogy ott akadt be…
Akartam már egy ideje felhozni ezt a témát, de halogattam. Most viszont ismét láttam olyasmit, ami felbosszantott, így most szántam rá magam.
Az általános és középiskolai „sima” számítástechnika órákon nem tudom mit tanítanak manapság, de gyanítom, hogy sok esetben csupa olyat, ami kapcsán a gyerekeknek már bőven több információjuk van, mint eleve a tanárnak (tisztelet a kivételnek, ha van). Ellenben nem esik szó arról, amiről így 2023-ban már tényleg nagyon kéne; gyakorlatilag már abban a pillanatban, ahogy a gyerek kap egy okostelefont és/vagy elkezdi használni az internetet. Ez pedig nem más, mint az az egyszerű tény, hogy amit az interneten találsz, az nem közkincs szabad felhasználásra, letöltésre, újraposztolásra. Ez különösen igaz a képekre, videókra, zenékre, stb. Ezzel mindenkinek tisztában kellene lennie, aki rácsatlakozik az internetre.
A neten talált fotók (most a példa kedvéért fotók, de a többi említett tartalomra is igaz), mind jogvédettek. Minden egyes képet, amit valaki elkészít, szerzői jog véd. Nem csak azokét, akik profi fotósok, hanem mindenkiét, minőségtől függetlenül. Ha te egy régi fényképezőgéppel elkattintasz egy nagyon homályos, élvezhetetlen, semmitmondó képet, azt is ugyanúgy védi a szerzői jog, és az engedélyed nélkül senki nem használhatja fel. Akkor sem, ha te feltöltöd valamilyen weboldalra, közösségi oldalra. Attól, hogy valaki feltölt egy képet Facebookra, nem ad engedélyt senkinek a kép letöltésére, megosztására (itt nem a share/megosztás gombbal való megosztásra gondolok, hanem arra, hogy XY letölt egy F1-es képet „A” Facebook oldalról, vagy simán Google-ből, akárhonnan, és feltölti mondjuk egy „B” Facebook csoportba)!A tartalmak enegdély (és/vagy megvásárlás) nélküli felhasználása ugyanolyan problémás, mint kiflit lopni a boltból. Nem érv az, hogy „dehát feltöltötte az internetre”, és ha hozzáférsz, akkor viheted. A kiflit is eléred a polcon a boltban, de nem viszed ki a boltból fizetés nélkül (ideális esetben).
Kiváló és érthető összefoglaló by Völgyi Attila fotóriporter blogja:
Képtolvajok leggyakoribb alaptalan mentségei – lehet levegőbe beszélni, csak nem érdemes!
Ez olyannyira igaz, hogy még Lewis Hamiltonnal is megesett, hogy egy jól ismert F1-es fotós leszedette vele Instagramról a kiposztolt fotóját, mert nem kért engedélyt a fotóstól a felhasználásra.
Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben.
– ezt pedig nem én mondom, hanem az SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala).
Sajnos a szerzői jogi előírásokat gyakran még híroldalak szerkesztőségei sem tartják be… Itt jegyezném meg mellékszálként, hogy a Motorsportol.hu csak olyan fotókat használ, mely szerkesztőségi(!) felhasználásra engedélyezettek, és minden esetben fel van tüntetve a copyright infó a képeknél.
És akkor most jutottunk el ahhoz a sztorihoz, ami miatt most írtam ezt le. Szemem elé került egy profil egy közösségi oldalon, mely pulóvereket árul, F1-es fotókkal a hátán. A fotókat nyilván az interneten találták, F1-es, akkreditált fotósok készítették őket. Mivel már az is „illegális”, ha mások képeit tölti fel valaki a netre, logikusan következik, hogy még nagyobb probléma, ha mások képei által (engedély nélkül) haszonszerzés is történik!
Itt ráadásul nem csak a fotókról van szó. A márkanevek (pl csapatok, szponzorok) és logóik is ebbe a kategóriába esnek! Példa: Nem adhatsz el pulcsit/bögrét/bármit úgy, hogy arra a tárgyra csapatok nevét, szponzorait nyomtatod/fested/stb. Meg lehet úszni, persze. Sokan megússzák. De ettől még ez bőven aggályos, és nem célszerű megvárni, míg az adott fotós, vagy márka szeme elé kerül véletlen a dolog, és küld egy nagy összegről szóló csekket, amit biztosan nem akarsz kifizetni…
Kiegészítést, javítást, pontosítást szívesen fogadok olyan személytől, aki valóban jártas szerzői/internet jog témában.
