Valtteri Bottas mára a Forma-1-es mezőny egyik legszerethetőbb, leglazább személyisége lett, ám bevallása szerint kezdetben komoly mentális gondokkal küszködött.
A már 36 éves Bottas 2013 óta (a tavalyi évet leszámítva) állandó tagja a Forma-1- mezőnyének, többszörös futamgyőztes és világbajnoki dobogós. Évek óta egy stabil, megbízható és kiegyensúlyozott pilóta hírében áll mind a versenypályán, mind pedig azon kívül.
Csak hogy ő neki is komoly mélypontok tarkították az életét, még F1-es pályafutása alatt is. Erről írt részletesen egy komoly és őszinte hangvételű személyes bejegyzésben a The Players’ Tribune oldalán.
„Amikor a Forma-1-be kerültem akkoriban az egész életem csak a versenyzés körül forgott, és nem igazán szántam másnak figyelmet. Ez addig nem gond, amíg nem válik problémává. Aztán 2014-ben problémává vált. – kezdte a Cadillac versenyzője, aki ezzel arra utalt, amikor 2014 elején az akkori csapata a Williams arra kérte, hogy öt kilót fogyjon le. Ennek érdekében pedig előjött belőle a megszállottság.
„Amikor azt mondták nekem, hogy öt kilót kell ledobnom két hónap alatt, akkor az agyam arra gondolt, hogy öt? miért ne lehetne tíz? Akkor még gyorsabbá tehetjük az autót. Akkor gyakorlatilag elkezdtem éheztetni magam. Ezután gyakran felkeltem magamtól, ébresztő nélkül hajnali 4 órakor, a szívem úgy vert, mintha ki akarna robbani a mellkasomból. Olyan voltam, mint egy drogfüggő. Teljesen elfogult voltam magammal és azt mondtam, hogy sosem éreztem ilyen jól magam.” – ennek a felfogásnak és életmódnak meglettek a fizikai és mentális következményei, amit azonban igyekezett eltitkolni. Végül Jules Bianchi tragikus balesete jelentette a fordulópontot.
„Mindent eltitkoltam a csapatom és a csapattársaim elől, de még a családom sem tudott róla. A paddockban nem mutathatsz gyengeséget. Bianchi halála után már semmiben sem találtam örömöt, azt mondtam, hogy ha meghalok, meghalok. Végül pszichológus segítségét vettem igénybe. Nagy megkönnyebbülés volt számomra, hogy végre valakinek elmondhattam ezeket. Teljesen kimerítettem magam, mind lelkileg, mind fizikailag.”
