Miért vált divatsporttá a Forma-1? A modern rajongói kultúra árnyoldalai

Az elmúlt években a Forma-1 új aranykorát éli – legalábbis nézettség és népszerűség szempontjából.

A Netflix „Drive to Survive” című sorozata milliókat vonzott a képernyők elé, és a korábban rétegsportnak nevezhető F1 ma már a mainstream szórakoztatás része lett. Ám miközben a rajongótábor látványosan növekedett, egyre több kritikát kap annak „minősége”.

A sorozat számos új lehetőséget nyitott meg a sportág számára, de közben új kérdéseket is felvet: vajon fenntartható-e ez a tömeges érdeklődés, ha annak alapja nem a sport, hanem a dráma?

Az alábbi elemzés igyekszik körüljárni, hogyan változott meg a Forma-1 rajongótáborának összetétele a Drive to Survive óta és milyen árnyoldalai lehetnek ennek a robbanásszerű növekedésnek.

A Netflix „Drive to Survive” című sorozatának hatására a Forma-1 népszerűsége világszerte robbanásszerűen megnőtt. A rajongók átlagéletkora jelentősen csökkent, a női rajongók aránya pedig megduplázódott: már 41%. A leggyorsabban pedig a 16–24 éves korosztály bővül.

Új rajongói profilok:

A statisztikák és közvélemény-kutatások szerint az új generációs F1-rajongók jellemzően fiatalabbak, mobil eszközöket és közösségi médiát aktívan használók. A BuzzRadar közösségi média-elemzése szerint sokkal jobban foglalkoztatja őket a dráma és a bulvár, a versenyzők személye, mint maga a sport. Amolyan „valóságshow”-ként kezelik azt.

A vizsgálatok szerint az új rajongók jelentős része az F1-re sokkal inkább „lifestyle”-márkaként tekint, mint sportágként. A megkérdezettek 42%-a állította, hogy egy márkát az F1-ben való szereplése révén ismert meg, és 39%-uk mondta azt, hogy ennek hatására hajlandó lenne vásárolni a márka termékéből.

Egyúttal ők azok is, akik leginkább elkezdenek Tiktok-ra videós F1-es tartalmakat gyártani, de ezek a legtöbb esetben az F1-es bulvárra való reakciók, vagy paródiák, amik mellőzik a sportszakmaiságot. Ez azonban nem baj. A probléma onnan ered, hogy az új rajongók jelentős része nem is tájékozódik máshonnan, csak ezekből a komolytalan Tiktok, és/vagy reels videókból.

A Z generáció az azonnali, impulzív tartalmakra fogékony, azért is vonzotta be őket a Drive to Survive műdrámája.

A sorozat hatására egyes versenyzők imádat tárgyai lettek, míg más F1-es személyeket gyűlölni kezdtek, a fabrikált sztorik miatt. Még a versenyzők is többször megjegyezték már, hogy egyes rajongók túl könnyen ülnek fel, bulvárpletykákra vagy összeesküvés-elméletekre, melyeket a legtöbbször eleve ők gyártanak.

Egy marketingkutatás szerint kifejezetten megjelent egy „fangirl” rajongói al-kultúra: „a nők körében a független szurkolói tartalomgyártásból kinövő Swifties*-szerű, önszerveződő fangirl‑közösség” alakult ki.

*Taylor Swift legfanatikusabb rajongói nevezik magukat Swifties-nek.

A Red Bull csapatfőnöke, Christian Horner maga is úgy nyilatkozott egyszer, hogy az új, fiatal női rajongók javarészt a jóképű, fiatal versenyzők miatt kezdték követni a Forma-1-et.

Mindez összességében egy felszínesebb szubkultúra térnyerését mutatja.

Ezzel ez a rajongói közeg azonnal ellentmondásba is keveredik magával, hiszen miközben „harcol” a sztereotípiák ellen, a viselkedésükkel csak gerjesztik azt.

Egy PwC-felmérés szerint a fiatalabb rajongók mindössze 19%-a néz végig egy teljes sporteseményt otthon, és általában más tevékenységet folytatnak közben. Több mint kétharmaduk közben a közösségi oldalkat görgeti, 47% internetezik, 24% pedig videojátékot játszik a közvetítés alatt. Mindössze 1% mondja, hogy kizárólag a közvetítést figyeli.

Összességében kijelenthető, hogy a Forma-1 mostanra „divatsporttá” vált.

Ugyanakkor az új közönség zömének motivációja is más: a fiatal nőket és férfiakat sokkal inkább a sztárság, a családi sztorik, a TikTok-videók vonzzák.

A kritikák lényege az, hogy aki valóban tájékozott, az nem veszi személyeskedésnek a „nem ért hozzá” megjegyzést – számára ez inkább visszaigazolja saját felkészültségét és hozzáállását.

Zárásként fontos megjegyezni:

Ez az elemzés nem az új rajongók ellen, hanem a sport mélységei és történelme iránti szeretet jegyében készült. A cél nem az, hogy bárkit elriasszon vagy leértékeljen, hanem az, hogy rávilágítson: a Forma-1 értéke nem (csak) a látványban, hanem a mögötte húzódó komplexitásban, hagyományban és szakmaiságban rejlik. Épp ezért kutattam fel adatokat, tendenciákat és jelenségeket, hogy mind egyben láthassuk, a rajongók hogyan alakítják a sport jövőjét.