Professor Brian Cox CBE, az asztrofizika* egyik legismertebb alakja, ezúttal a Forma-1 világába látogatott, hogy felfedezze: a világegyetem törvényei és a motorsport technológiája között több a közös pont, mint gondolnánk.
*Az asztrofizika a csillagászatnak az az ága, amely a világegyetem égitestjeinek fizikai tulajdonságait és működését vizsgálja.
Az Aston Martin Technology Campuson tartott beszélgetés során Cox a tudomány és a mérnöki innováció határterületeit vizsgálta, és találkozott a legendás tervezővel, Adrian Newey-val is.
3D nyomtatás és az idegen civilizációk keresése
„Az AMR Technology Campuson a legnagyobb 3D nyomtatóparkot láttam, amit valaha is láttam.” – mondta Cox.
„Az egyik érv az úgynevezett Fermi-paradoxonban* a 3D nyomtatáson alapul: ha egy civilizáció képes önmagát másoló gépeket – von Neumann-gépeket** – létrehozni, akkor ezek néhány százezer év alatt beborítanák a galaxist. De nem látunk semmilyen nyomot. Miért? Talán mert nem lehet replikátort építeni? A gyárban látott 3D nyomtatók alapján azt mondanám, dehogynem. Képzeljük el, milyenek lesznek 10, 20 vagy 100 év múlva.”
*A Fermi-paradoxon azt jelenti, hogy a világegyetem hatalmas mérete miatt feltételezhetjük, hogy léteznek más fejlett civilizációk is, ennek ellenére eddig semmilyen bizonyítékot nem találtunk rájuk.
**A von Neumann-gépek olyan elméleti, önmagukat másoló robotok vagy űrszondák, amelyek képesek saját másolataikat létrehozni idegen bolygókon vagy aszteroidákon található nyersanyagokból. Az elképzelés szerint egy ilyen gép elindulhatna a galaxisban, és exponenciálisan terjedve bejárhatná az egész univerzumot.
Cox szerint a technológia fejlődése önmagában választ adhat a nagy kérdésre: ha mi képesek vagyunk ilyen fejlett rendszerekre, talán mi vagyunk azok a „von Neumann-gépek”, akik még csak most kezdik bejárni a kozmoszt.
Hidrogén, hélium, gravitáció – és a Forma-1
„Gondoljunk bele: a világegyetem a Nagy Bumm* után három perccel csak hidrogénből, héliumból és gravitációból állt. 13,8 milliárd évvel később ugyanez a három dolog létrehozta a Formula-1-es autókat” – mesélte Cox.
Meglátása szerint ez az emergencia** legjobb példája – ahogyan az egyszerűből a bonyolult, az élettelenből az intelligens születik.
*A Nagy Bumm (Big Bang) az a tudományos elmélet, amely szerint az univerzum kb. 13,8 milliárd évvel ezelőtt egy rendkívül sűrű és forró pontból tágult ki. Ez az esemény indította el a tér, az idő, az anyag és az energia fejlődését, ahogy ma ismerjük.
**Az emergencia azt jelenti, hogy egyszerű alkotóelemekből összetett, új tulajdonságokkal rendelkező rendszerek jönnek létre, amelyek nem magyarázhatók pusztán az alkotóik viselkedéséből.
A szabályok teremtik az innovációt
„A technológiai kampusz az egyik leglenyűgözőbb dolog, amit valaha láttam. Ez mérnöki munka a határokat feszegetve. Egy szigorú keretrendszerben kell működni, ami napi szinten kényszeríti ki az innovációt. Ez a kreatív problémamegoldás legjobb példája, amit valaha láttam.”
A professzor szerint az F1 olyan, mint egy folyamatos tudományos kísérlet – ahol minden kör, minden adat új megértést hoz.
Egyetlen jelentéssel bíró bolygó
„Lehetséges, hogy ez a bolygó az egyetlen, ahol civilizáció létezik 400 milliárd csillag között. Ha ez igaz, akkor a Föld az egyetlen hely az egész Tejútrendszerben, ahol tudat és ezáltal jelentés létezik.”
Emlékeztetett azonban, hogy a klímaválság nem csak ökológiai kérdés, hanem kozmikus felelősség is – mert ha valóban mi vagyunk az egyetlenek, akkor az egész univerzum jövője rajtunk múlhat.
Fekete lyukak és kvantumszámítógépek
„A fekete lyukakba* hulló információ sorsának megértése 50 éves projekt – de az ehhez szükséges módszerek ugyanazok, mint amikkel a kvantumszámítógépek hibajavítását fejlesztjük.”
*A fekete lyuk egy olyan égitest, amelynek gravitációja olyan erős, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőle. Akkor jön létre, amikor egy nagyon nagy tömegű csillag saját súlya alatt összeomlik.
Cox szerint az F1 mérnökei hasonló elven dolgoznak: „Olyan ez, mint egy mini Apollo-program – rengeteg mérnök egyetlen célra összpontosít, és közben tudást hoznak létre, ami az egész világgazdaságban hasznosul.”
Rakétatudomány a boxutcában: A Forma-1 és az űrtechnológia összefonódása