A svájci autóversenyző, Laura Villars jogi lépéseket tett a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) ellen, hogy megtámadja a szervezet decemberi elnökválasztásának lebonyolítását. Villars korábban bejelentette, hogy indulni kíván a jelenlegi elnök, Mohammed Ben Sulayem ellen, ám a választási szabályok furcsasága miatt gyakorlatilag a jelenlegi elnökön kívül senki más nem tud elnökjelöltként indulni.
A Villars által benyújtott jogi kereset azt kéri a párizsi bíróságtól, hogy függessze fel az FIA elnökválasztását, amelyet 2025. december 12-ére terveztek, amíg a bíróság nem dönt az ügyben. A meghallgatás időpontja november 10. lesz.
Villars a BBC Sportnak elmondta: „Ez az eljárás annak biztosítását szolgálja, hogy az FIA közelgő elnökválasztása összhangban legyen a szervezet saját alapszabályával és az alapvető demokratikus elvekkel.”
A jogi kereset az FIA alapszabályának 1.3-as cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szervezetnek „a kormányzás, az átláthatóság és a demokrácia legmagasabb szintjét” kell tiszteletben tartania. Mivel az FIA francia jog alá tartozó szervezet, központja Párizsban található, ezért az ügy francia bírósági hatáskörbe tartozik.
Villars hangsúlyozta, hogy a lépése nem támadás, hanem egy „felelős és építő kezdeményezés” a motorsport kormányzásának átláthatóságáért és pluralizmusáért.
„Ahogy korábban is mondtam, nem az FIA ellen lépek fel, hanem az FIA érdekében. A demokrácia nem fenyegetés az FIA számára – hanem az ereje” – mondta.
Az FIA szóvivője a BBC-nek mindössze annyit közölt: „Az eljárás jellegéből adódóan a szervezet nem tud kommentárt fűzni az ügyhöz, és további nyilatkozatot sem fog tenni.”
A bíróság mindkét felet meghívta egy mediátori meghallgatásra.
„Ugyanazzal a nyugodt, nyitott és elszánt hozzáállással megyek, mint eddig. Remélem, ez végre egy őszinte párbeszédhez vezet majd egy modernebb, igazságosabb és a tagsághoz közelebb álló FIA érdekében.”
Villars ügyvédje, Robin Binsard, hozzátette: „Sürgősségi eljárásra kaptunk engedélyt, ami azt mutatja, hogy a bíróság komolyan veszi az FIA-n belüli súlyos demokratikus hiányosságokat és a szabályszegéseket, amelyeket feltártunk.”
A probléma gyökere: egyetlen dél-amerikai jelölt
Villars kifogása az FIA választási szabályaira épül, amelyek jelenleg lehetetlenné teszik, hogy bárki más induljon Ben Sulayem ellen. Az elnökjelölteknek egy teljes listát kell leadniuk a leendő sportügyekért felelős alelnökökről, akiknek a világ hat régiójából kell származniuk, és szerepelniük kell az FIA világtanácsának hivatalos jelöltlistáján.
Csakhogy idén a listán Dél-Amerikából mindössze egyetlen név szerepel – Fabiana Ecclestone, Bernie Ecclestone felesége, aki Ben Sulayem csapatának tagja. Ez azt jelenti, hogy más jelölt nem nevezhet dél-amerikai alelnököt, így nem indulhat az elnökválasztáson sem.
Egy másik potenciális kihívó, Tim Mayer, a hónap elején „az átláthatóság hiányára” és a „demokrácia illúziójára” hivatkozva lépett vissza.
Mayer szerint „tapasztalataink tökéletesen tükrözik azt, amit Laura kampánya is átélt.”
Az FIA válasza szerint azonban a folyamat „strukturált és demokratikus, amely minden szakaszban a tisztességet és integritást szolgálja”.
Korábbi precedensek
Nem ez az első eset, hogy az FIA elnökválasztását bíróságon támadják meg:
David Ward 2013-ban sikeresen szerzett bírósági végzést, amikor Jean Todt ellen indult.
Ari Vatanen pedig 2009-ben folyamodott mediációhoz, miután Max Mosley visszalépése után megkérdőjelezte a Todt-féle választási folyamatot.
Mindkét esetben a kihívók végül elveszítették a választást, de az ügyek rávilágítottak arra, hogy az FIA demokráciája már régóta nem makulátlan.
Ha Villars most sikerrel jár, az FIA választási folyamata felfüggesztésre kerülhet, amíg átvilágítják a szervezet irányítási rendszerét. Ez esetben Ben Sulayem csak ügyvivő elnökként maradhatna hivatalban, korlátozott hatáskörrel – akár egy külső felügyelő kinevezésével.
