Az elmúlt 75 év korszakalkotó MotoGP-pillanatai 2. rész – Rossi nélkül a Yamaha nem lett volna azzá, ami

És, hogy mi történt 2004 után? Rossi és a Yamaha 2005-ben még dominánsabb volt. 11 futamot nyert, és egy kivételével mindegyiket a dobogón fejezte be, 147 ponttal verte a Honda versenyzőjét, Marco Melandrit. Egyértelműen az M1 volt a MotoGP-ben az a motor, amelyet meg kellett verni.

„Az akkori gondolkodásmód 2002-ben, 2003-ban az volt, hogy a motor a legfontosabb, függetlenül attól, hogy ki lesz a pilóta” – magyarázta Brivio. „És azzal, hogy Valentino a Yamahához került, megmutattuk, hogy mindkét elem fontos ebben a világban. És erre nagyon büszke vagyok. Úgy gondolom, hogy visszaadtunk az értékét az embernek, a sportnak. Oké, egy gyártónak dolgozva nem kellene ezt mondanom, de azt hiszem, akkoriban úgy éreztük, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy egy kicsit jobban kiegyensúlyozzuk a motor fontosságát a versenyző fontosságát szem előtt tartva.”

„Szóval ez egy jó emlék. És persze nagyon jól éreztük magunkat, nagyon élveztük, és volt valami lenyűgöző abban az időszakban. Olyan, mintha – nem tudom – ha Pecco Bagnaia úgy döntene, hogy elhagyja a Ducatit, mert nem boldog. Elmegy egy másik gyártóhoz, ami versenyképtelen, és megnyeri a következő évben a bajnoki címet. Akkoriban ez volt a helyzet. Szóval, ez valami nagy dolog volt. Nagyon szép volt. Én is sokat tanultam. És azt kell mondanom, hogy Valentino megváltoztatta a mentalitást és a kultúrát a Yamahán belül”.”

Valóban, Rossi mögött a következő legjobb Yamaha-pilóta 2005-ben gyári csapattársa, Colin Edwards volt a negyedik helyen. 188 ponttal lemaradva és három dobogós helyezéssel büszkélkedve.

Valójában 2004 és 2007 között Rossin kívül egyetlen más Yamaha-pilóta sem tudott futamgyőzelmet aratni az M1-essel. Egészen 2008-ig, amikor Jorge Lorenzo újoncként érkezett, hogy felborítsa a Yamaha erőviszonyait, a japán márka két olyan versenyzővel rendelkezett, aki képes volt győzni a gépén.

Brivio szerint Rossi 2004-es érkezése nélkül a Yamaha a régi gondolkodásmód szerint folytatta volna, és a motorra helyezte volna a hangsúlyt, abban a reményben, hogy a márka később egy csúcspilótát tud majd magához csábítani.

„Valószínűleg ha Valentino nem megy [a csapathoz 2004-ben], akkor a Yamaha valószínűleg megpróbált volna egy jó motort készíteni. Nyilván tovább tartott volna, kellett volna egy jó motor, ami bizalmat kelthetett volna a top versenyzőkben, és talán a következő két-három évben megpróbálhattunk volna egy ilyen pilótát a Yamahához csábítani. Majd győzni. Szóval tovább tartott volna. Talán Jorge Lorenzo később érkezett volna, vagy talán valaki más, és valószínűleg győzött volna, de talán két, három, négy évvel később.”

A Rossi-Yamaha partnerség még két bajnoki címet hozott, 2008-ban és 2009-ben, mielőtt Lorenzo 2010 és 2015 között háromszor is megnyerte volna a bajnokságot. Rossi 2010 végén elhagyta a Yamahát, amikor a feszültségek elmérgesedtek közte és Lorenzo között.

Amire Rossi és Burgess a Yamahánál képes volt, azt a Ducatinál nem lehetett megismételni, mivel a Ducati akkoriban versenyképtelen volt. Ezt Gigi Dall’Igna 2014-es kinevezése tette semmissé, és ezzel a Ducati elindult azon az úton, amely a MotoGP modern kori királyává tette őket.

Rossi 2013-ban visszatért a Yamahához, és 2015-ben közel került a bajnoki címhez. A 2021-es visszavonulásáig a Yamaha versenyzője maradt.