A magyar autósport fekete napja volt 1938 május 16., Hartmann László tragikus balesete miatt Tripoliszban. Hazai viszonylatban ez tényleg olyan léptékű sorscsapás volt, mint Ayrton Senna halála Brazíliának, és a temetés is legalább annyira grandiózus volt, még ha a mai magyar motorsportos emlékezet inkább elfeledte a nagypolgári festékkereskedő egykori száguldó fiát.
Továbbra is méltatlanul kezelt Hartmann emléke, pedig a 30-as években folyamatosan szállította a trófeákat, hol a túrautakról, olykor sebességi rekordokat állított fel, vagy az akkori kor Forma-1-ében, Grand Prix versenyeken indult, és hozott haza dobogós eredményeket.
2018-ban dr. Négyesi Pál autótörténész kollégával azt vettük a fejünkbe, hogy egy kicsit visszatennénk az őt megillető helyre a kissé elhanyagolt magyar motorsportolót, de az egyetlen szerkesztőség, akik komolyan vették a megkeresésünket, az a mára megszűnt Digi Sport volt. Ennyit röviden úgy általánosságban a hazai motorsport ismertségéről, hagoymánytiszteletéről, stb. Semelyik országosan ismert napilap, rádió, vagy tévécsatorna nem törődött ezzel, csak a Digi, ahol viszont több mint 8 percet kaptunk a szerkesztőktől, amiért a mai napig hálásak vagyunk nekik.
Ugyan az elmúlt öt évben készült egy olyan könyv, amely a legismertebb magyar autóversenyzőket mutatja be a hazai kezdetektől fogva, köztük Hartmannt is, de még a legelegánsabb kritikám szerint is az egy fércmű, egyáltalán nem ajánlom. Addig is, amíg valami minőségi és hiteles kiadvány nem készül róla, ajánlom a 2018-as reggeli riportunk ismételt megtekintését, mert szerencsére az internet és a YouTube megőrizte.
