Egy 123 éves hagyományt folytat az autósportban az Aston Martin a Forma-1-ben. A híres versenyszín, a British Racing Green története tele van titkokkal.
Fernando Alonso 2023-ban elkápráztatta a Forma-1 rajongóit a teljesítményével: nyolc dobogós helyezést ért el az Aston Martinnal, és a negyedik helyen végzett a világbajnokságban. Alonso így egy szép versenyzői hagyományt folytat: az Aston Martin a híres versenyszín, a British Racing Green metál árnyalatát viseli. De honnan is származik valójában ez a szín?
David Venables, a brit autóversenyzés történetének szakértője így nyilatkozott: „A legtöbb idősebb autóverseny-rajongó a British Racing Green-t Jim Clark Lotusával, vagy előtte a Le Mans-győztes Jaguar és Bentley autóival azonosítja. Az igazság az, hogy nincs olyan, hogy egy bizonyos árnyalat, és egyik említett cég sem tette társadalmilag elfogadottá a színt.”
Ehelyett az alapszín a londoni Charles Jarrottra vezethető vissza, de az első versenyautó versenyzöld színben korántsem brit autó volt, hanem egy francia. Charles Jarrottot 1901-ben a francia Panhard autógyártó cég alkalmazta. Amikor Jarrott megérkezett a párizsi gyárba, közölni kellett vele, hogy a 13-as rajtszámmal kell majd versenyeznie. A 13-ast még akkoriban sem feltétlenül tartották szerencsehozónak. Hogy a britet egy kicsit megnyugtassák, a franciák zöldre festették a versenyautót. Ez a szín Franciaországban állítólag szerencsét hoz (más országokban ez a remény színe is). Jarrott első versenyén a francia csapat színeiben a tizedik helyen végzett, és egy baleset, amelyben szerelője kirepült az autóból, komolyabb következmények nélkül ért véget. Talán a zöld szín mégiscsak szerencsét hozott.
1902-ben az angol Napier gyártó olajzöld versenyautókkal indult. Egyes források szerint Jarrott volt a mozgatórugója ennek, de sok Napier autót szállítottak akkoriban ebben a színben. S.F. Edge 1902-ben megnyerte a Gordon Bennett Kupát ezzel biztosítva az angoloknak a következő évben a verseny megrendezésének jogát. Mivel Angliában akkoriban tiltott volt az autósport, a britek Írországba tértek át. Nagy-Britanniát ismét a Napier képviselte, ezúttal három smaragdzöld versenyautóval. Sokan ezt az írek hagyományos zöld színére való utalásnak tekintették.
1903-ban aztán először a különböző nemzeti képviselőknek színeket jelöltek ki, bár ezt nem rögzítették a szabályzatban – zöld a briteknek, fehér a németeknek (a belga Camille Jenatzy Mercedesével nyert), kék a franciáknak.
Ez megszabta az irányt: A jövőben az angol autógyártók (nem mindig, de egyre gyakrabban) zöldben tündököltek – Sunbeam, Bentley, Vauxhall, Jaguar, Vanwall, Lotus. Ennek megfelelő szabályozás azonban nem volt. A közelmúltban néhány brit tartotta fenn a British Racing Green hagyományát különböző árnyalatokkal: Bentley (a 2003-as Le Mans-i győzelemmel), Jaguar (2000 és 2004 között sikertelenül szerepelt a Forma-1-ben), Caterham (korábban Team Lotus, 2010-2014). A malajziai AirAsia légitársaság vállalkozójának, Tony Fernandesnek sikertelen GP-versenycsapata, és most 2021 óta az Aston Martin.
A British Racing Green él és virul.
Hogyan változott a Forma-1-es versenynaptár hossza 1950-től napjainkig?
