Visszafogott, szerény, mégis magabiztosságot sugárzó, fiatal szőke lány hívta fel magára a figyelmet az F4 CEZ bajnokságban. Ennek több oka is van. Egyrészt, hogy a McLaren versenyzőfejlesztői programjának a tagja, így hiába hajt a mezőnyben mindenki egyen Tatuus F4 T-421-est, az ő papaja színű autóját 100 közül is észrevenni. Másrészt kiköpött mása kétszeres F1-es világbajnok édesapjának. Ugyanis Ella Häkkinenről van szó.
De ne essünk abba a hibába, hogy csupán ezek alapján ítéljük meg az édesanyja okán cseh színekben versenyző lányt. A 15 éves versenyző ugyanis mindössze első formaautós szezonját tölti, és határozottan van benne potenciál.
A Slovakia Ringen jártunk a minap, ahol az F4 CEZ a Kamion Eb versenyhétvégéjén szerepelt. Élőben nézve a versenyeit, egyértelművé vált, hogy van Ellában kellő ambíció, és bátran megy bele előzésekbe is. Nem vakmerően és meggondolatlanul, de határozottan és higgadtan. Talán erre a mentalitásra használják a finnek a Sisu kifejezést.
Ella Häkkinennel a Jenzer Motorsport sátrában beszélgettem, a szombati első futama előtt.
10-20 évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy 2026-ban ismét egy Häkkinen pályafutását követhetem, azt pedig végképp nem, hogy ez a Häkkinen lány lesz. Ella elmesélte, hogyan kapott rá az autóversenyzés ízére.
„Akkor kezdődött, amikor a nagymamám bevezetett engem a versenyzésbe, gokartozáson keresztül, még 2021 körül” – mesélte Ella kiváló angolsággal. „A testvéremmel ekkor váltunk igazán szenvedélyessé a versenyzés iránt.”
„Aztán apukám úgy döntött, hogy kipróbáltatja velünk a szabadtéri gokartozást is, és egyszerűen úgy látta, hogy nagyon jók vagyunk – jobbak, mint azok, akiknek már egy év tapasztalatuk volt. Így hát úgy döntöttünk, hogy elmegyünk Olaszországba profi szinten gokartozni.”
Meséli mindezt olyan határozottsággal, hogy semmi kétség nem marad az emberben: Ez a lány erre született.
Gokartból a formaautók világába
A gokartból a formaautókba (single-seaters) való átmenet azonban minden fiatal tehetség számára komoly lecke. Nem volt ez másképp az ő esetében sem.
„Mindenképpen az agresszivitás, és a versenyzés az, ami nagyon más a gokarthoz képest, illetve a gumikezelés” – magyarázza. „Mert a gokartban mondjuk le kell futnod akár öt futamot is, de itt csak kettőt vagy hármat megyünk. Viszont a gumik rengeteget kopnak. Szóval ez tényleg nagyon fontos. A gumikezelés és maga a versenyzés is más (a gokartban), mint az autóknál. Ez a fő különbség.”
Apai tanácsok
Adódik a kérdés, hogy a családi háttér mekkora mankót jelent, és vajon előkerülnek-e a régi versenyek felvételei, mint tananyagok. Amikor arról kérdezem, látta-e édesapja versenyeit videón, azonnal rávágta: „Persze, természetesen.”
„Mutatott nekünk néhány régi versenyvideót, az biztos. Magyarázta, hogy ‘nézd, így kellene versenyezned, ezt kellene tenned’. Aztán mutatott belső kamerás felvételeket és hasonlókat. Jó, hogy vissza lehet nézni a régi versenyeket a YouTube-on vagy az F1TV-n.”
A mai formaautók azonban már nagyon különböznek attól, amilyenek Mika Häkkinen aktív éveiben voltak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ő így a modern autók korszakában magában a vezetésben tud-e még segíteni, vagy a támogatása inkább a taktikai és mentális felkészítésre korlátozódik.
„Mindenképpen inkább a taktikában, mert a mai autók már nagyon-nagyon mások az ő autóihoz képest. Szóval neki inkább olyan stratégiái vannak, hogy hogyan nyugodjak meg, mit csináljak a verseny előtt, mit csináljak a verseny után. Mivel ezeket az autókat vezetni egészen más már, de a verseny előtti stratégia, az, hogy hogyan érzel, az érzelmeid, azok ugyanazok. Szóval csak elmondja a taktikát, hogy esetleg ‘próbáld meg ezt csinálni ebben a kanyarban’, ami sokat segíthet.”
„Nem jön el olyan sok versenyre, de azért ad néhány kisebb tippet és trükköt.”
Ennek ellenére Ella egyáltalán nem marad családi támogatás nélkül a versenyhétvégéin: Bátyja, Hugo kíséri, aki egyben a menedzsere is.
Egy híres vezetéknév azonban nemcsak áldás, hanem teher is lehet az autósportban. Amikor arról kérdeztem, érezte-e valaha, hogy a neve miatt a riválisok jobban le akarják őt győzni, vagy képesek egyenlő félként tekinteni rá, rendkívül éretten reagált.
„Nagyon új vagyok még a Formula 4-ben. Ez még csak a harmadik versenyhétvégém, szóval persze, még újonc vagyok, de ehhez képest jól teljesítek. Itt mindenki teljesen egyenlő. És én is egyenlő akarok lenni velük, nem akarok olyasvalaki lenni, aki felsőbbrendű, érted. Szóval a versenyzés az biztos, hogy egyenlő. Persze én vagyok a lány… de nem hiszem, hogy ez változtatnia bármin, akár velük csatázom, akár veszítek ellenük. Szóval nem gondolom, hogy ez annyira más lenne.”
Tanulóidőszak, wokingi háttérrel
Megkerülhetetlen téma a háttérben álló wokingi alakulat is. A McLaren-programon belüli jelenlegi feladatairól, a felkészülési felelősségekről és a következő lépésekről így vélekedik:
„Idén mindenképpen az a cél, hogy nagyon jól fejlődjek, és meglátjuk, mi sül ki belőle, hogy hol végzek ebben az évben.”
„A következő évről pedig még nem tudunk semmit. Attól függ, hogyan teljesítek idén. Aztán jövőre születik meg a döntés. Szóval idén mindenképp a tanulás a lényeg, a valódi tanulás, mert ez az első évem. Jövőre pedig meglátjuk, mi lesz. Talán az F4, valószínűleg az F4. Szóval a McLarennel ez a legfontosabb. Nagyon támogatnak engem. Az egész támogatásuk tényleg lenyűgöző. Rengeteg lehetőséget adnak nekem. Nagyon sokat segítenek.”
Természetesen a nők számára létrehozott bajnokság, az F1 Academy is szóba kerül, mint egy lehetséges jövőbeli állomás.
„Igen, persze. Talán lesz velük dolgom a következő pár évben, de ez még nincs megerősítve, tehát még semmi biztosat nem tudok mondani. Szóval igen, talán az F1 Academy.”
Amikor arra kérem, hogy írja le a saját vezetési stílusát – hogy az inkább ösztönös, vagy inkább taktikus és megfontolt, a belső egyensúly fontosságát emeli ki.
„Olyan, mintha benne lennék a ritmusban (flow-ban), tudod, csak egyenletesen és simán vezetek, nem annyira agresszívan. Szóval ez az én vezetési stílusom.”
Lóerők – motorral és anélkül
A feszített tempójú versenyhétvégék mellett rendkívül fontos a kikapcsolódás is. Arra a kérdésre, hogy mik azok a hobbik, amikkel teljesen ki tudja engedni a gőzt, aminek nincs köze az autósporthoz, meglepő választ kaptam: kiderült, hogy a versenyszellem nem hagy alább akkor sem, mikor a motorok leállnak. Csak épp a motorsportban ismert istállót, lóistálló váltja fel, és kicsit csökken a lóerők száma.
„Lovagolni szoktam. Díjugratom, szóval van saját lovam is. Az autóversenyzés előtt versenyszerűen lovagoltam. Úgyhogy amikor van szabadidőm, ezt teszem.”
„Mivel az F4-ben most hosszabb szüneteink vannak, tudok menni lovagolni, amikor időm engedi. És aztán a kisöcsémmel szoktunk még focizni, teniszezni, úszni vagy bármi mást csinálni. Nagyon sportos ember vagyok. Szeretek sokféle sportot űzni.”
Látva ezt az energiát, megállapítom, hogy ő tulajdonképpen megállás nélkül sportol valamit.
„Igen, igen, igen. Állandóan. Valamit mindig” – helyesel mosolyogva.
Ella Häkkinen nemcsak egy híres név az F4 CEZ rajtlistáján, hanem egy rendkívül érett, két lábbal a földön járó tehetség. Bár a külső jegyek és a higgadt mentalitás egyértelműen az édesapját idézik, az embernek mégsem az az érzése, hogy a múltat látja újraéledni. Ella a saját jogán, a saját stílusával és a saját céljaival írja a történetét – és ezt a történetet nagyon jó lesz végigkövetni.
