Az újonc Pedro Acosta a nyolcadik helyet szerezte meg első MotoGP-s sprintversenyén, és ezzel világbajnoki pontokat gyűjtott. Még Jack Millert is maga mögött hagyta.
Egy sugárzó mosolyú Pedro Acosta állt az újságírók elé szombat délután a sprintfutamot követően: „Boldog vagyok. Számomra a sprint egy kérdőjel volt. Minden új volt számomra. Először az első kanyarban kaptam fel a fejem: Mit csinálnak a többiek körülöttem?”
Rövid időre elvesztett néhány helyet, de hamarosan újra behozta őket. „Kezd kialakulni az érzés a motoron. Ez már reggel is látszott, amikor közvetlenül a Q2-be kvalifikáltam magam, majd a 8. helyen végeztem. A versenyen egy időre beragadtam Álex Márquez mögé, és ez furcsa érzés volt. Valószínűleg az első gumi is felforrósodott egy kicsit.”
Ennek ellenére a verseny elején még képes volt előzési manővereket végrehajtani. Szerinte ez az RC16-nak is köszönhető: „Úgy gondolom, hogy a féktávokon előnyben vagyunk. A Maverick Viñales elleni előzési manőver volt az első MotoGP-s pályafutásomban! Az jó móka volt! Ilyen aerodinamikával pokolian oda kell figyelned arra, hogy ne csapódj bele az előtted haladó versenyzőbe.”
„A sprintben jól láttam az elöl haladókat. Volt egy narancssárga motor középen. Rájöttem, hogy az élmezőnyhöz tartozom. De egy rajtnál 4 másodpercet kaptam Bindertől. Ezzel elégedett lehetek. A Ducatisok más íven mennek, mint mi. De valószínűleg inkább a saját motorozásomra kellene koncentrálnom, ahelyett, hogy azt nézném, mitől gyorsak a Ducati versenyzői.”
„Vasárnap hosszú verseny vár ránk, rengeteg lehetőség lesz hibázni. Meglátjuk, hogyan érzem magam. Ma az első néhány körben időt vesztettem. A sprint közepétől kezdve olyan gyors voltam, mint mindenki más. A következő nagydíj Portimãóban teljesen más lesz. Itt előnyben voltam, mert előzetesen tesztelhettünk. Hogy igazságosak legyünk, ezt figyelembe kell venni.”
