A brit zenész, Chris Rea, aki olyan slágereket adott a világnak, mint a „Driving Home for Christmas”, valójában sokkal több volt, mint énekes-gitáros.
Fiatalkorában autósportos újságíró akart lenni, szenvedélyesen olvasott a versenyzésről, és álmai között szerepelt, hogy riportokat írjon Forma-1-es futamokról. Ám egy tanárja kritikus visszajelzése után inkább a zenélni kezdett, és csak később, sikerei után térhetett vissza az imádott autóihoz. Rea igazi „benzinvérű” volt: haláláig tartó rajongója a Ferrarinak, amit dalokban is megörökített.
Autógyűjteményében olyan ikonikus modellek szerepeltek, mint a Ferrari Dino, a 250 LM vagy az F355. Hosszú évekig dolgozott egy Ferrari 156 Sharknose replika restaurálásán, amely 1961-ben világbajnok lett. Barátja volt az idén elhunyt Eddie Jordan is, a korábbi Forma-1-es csapatfőnök. 1995-ben megengedte neki, hogy szerelőként dolgozzon a Jordan GP boxutcájában a Monacói Nagydíjon – Rea teljes csapatfelszerelésben segédkezett, álmát élve.
Nemcsak gyűjtötte, hanem versenyzett is az autókkaé, így Caterham 7-tel, Lotusokkal, a Ferrari Challenge-ben is indult, továbbá a Goodwood Revival-on Lotus 6-tal, valamint a Porsche 911 Supercup-on a Monacói Nagydíj betétfutamán.

Rea halála után is emlékezni fogunk rá mint arra az emberre, akinek a zene csak eszköz volt, hogy autós álmait valóra váltsa. És mi mással is búcsúzhatnánk tőle ma, mint ezzel a számával:






