Váratlan hős a Zöld Pokolban: A Dacia, amely legalább olyan népszerű lett, mint Verstappen

A Nürburgringi 24 órás verseny idén a szokásosnál is nagyobb népszerűségnek örvendett. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a május 16-17-i versenyen a négyszeres Forma–1-es világbajnok Max Verstappen is rajthoz állt. A versenyen alapvetően a technológia abszolút csúcsát képviselő GT3-as versenyautók küzdenek egymással. A show-t és a rajongók szívét azonban mégsem a modern versenyautók rabolták el, egy kék-zöld festésű, 300-as rajtszámú Dacia Logan Sedan.

Miközben Verstappen a Mercedes-AMG GT3-asával száguldott a mezőny élén (míg negyedmagával ki nem estek műszaki okok miatt), a pálya hátsó szakaszán többször is villogtatnia kellett a fényszóróit, hogy utat találjon a szerény Dacia mellett, amely szinte egy teljesen más univerzumból csöppent a mezőnybe.

A „Bock Norris” névre keresztelt autó az internet szenzációjává vált.

Az autó pilótái – Oliver Kriese, Alexander Becker, Christian Geilfus és Robert Neumann – igazi drámát éltek át a 24 óra alatt. Neumann egy Code 60-as zónában elkövetett gyorshajtásért (104 km/h-s tempóval haladt át) 74 másodperces stop-and-go büntetést kapott. Alig három órával a leintés előtt ráadásul az autó balesetet szenvedett a pályán, és leszakadt a bal első kereke. Bár a csapat jelezte a mentőknek, hogy ne vontassák el a gépet – mivel az sérülékeny elemeket tehet tönkre –, a rendezők mégis elvontatták, ami jelentősen megnehezítette az újjáépítést. A szerelők azonban emberfeletti munkával, alvás nélkül újjáélesztették a Logant az utolsó percekre. Végül a 107. helyen zárt. A rajongók és a verseny hivatalos közösségi oldalai valósággal megőrültek a Dacia küzdeni akarásáért.

Nem az első alkalom volt

A most rajthoz álló Dacia Logan nem egy hirtelen jött ötlet, hanem egy szisztematikusan fejlesztett program része, a csapat ugyanis már 2021 óta versenyezteti a típust a Nürburgringen. Az előző, szívómotoros versenyautójuk a 2023-as futamon egy Porschéval történt éjszakai ütközés során teljesen megsemmisült. A karosszériát a helyi tűzoltóknak adományozták mentési gyakorlatokra, a megmaradt alkatrészek jótékonysági árveréséből és a szurkolók közösségi finanszírozásából pedig felépítették a második generációs versenyautót.

A megújult „Bock Norris” hajtásáról már egy 2,0 literes, turbófeltöltős erőforrás gondoskodik, amely egy Renault Megane RS-ből származik. Ez a motor 280 lóerős teljesítményt és 400 Nm nyomatékot ad le, a turbónyomást pedig a pilótafülkéből szabályozhatja a versenyző. A turbósítás miatt a Logan átkerült az SP3T kategóriába. Ahhoz, hogy a rendezők engedélyezzék az indulást ebben az osztályban, a csapatnak bizonyítania kellett, hogy létezett gyári turbós Logan – ezt a dél-amerikai (brazil) piaci dokumentációval igazolták a szervezők felé.

A korábbi Clio RS-ből származó első futómű-elemek törékenynek bizonyultak a teszteken, így végül a Megane RS robusztusabb, de nehezebb futóművét és fékrendszerét építették be (ABS nélkül). A sebességváltó egy Clio RS-ből származó hatfokozatú manuális egység, amely 215 km/h-s végsebességre korlátozza az autót a hosszú egyenesben.

A kvalifikáción elért 11:07.295-ös idő mutatta meg a technika erejét, amivel több mint 30 másodpercet javítottak az elődmodell idején, megelőzve egy Megane-t és egy BMW 325 CI-t is a mezőnyben.

Az X90 projekt

Maga a versenyautó alapjául szolgáló első generációs Dacia Logan (X90 projekt) az autóipar egyik legsikeresebb költségcsökkentési kísérlete. A Renault akkori vezérigazgatója, Louis Schweitzer egy oroszországi látogatás során vette észre, hogy az olcsó Lada modellek milyen jól fogynak, míg a drágább Renault-k a szalonokban állnak. Ekkor határozta el egy olyan modern, biztonságos és robusztus családi autó kifejlesztését, amelynek ára nem haladja meg az 5000 eurót. A projekt megvalósításához a Renault 1999-ben megvásárolta a román Daciát.

Az autó fejlesztése során szigorúan követték a „design to cost” (célköltség-tervezés) elvet, így a Logan 50%-kal kevesebb alkatrészből állt, mint egy átlagos Renault. Az olcsóság kulcsa az extrém egyszerűsítés volt: a külső visszapillantó tükrök teljesen szimmetrikusak voltak (így mindkét oldalra ugyanaz az öntősablon kellett), a szélvédő a szokásosnál laposabb volt az olcsóbb üveggyártásért, a műszerfalat pedig egyetlen nagyméretű műanyag darabból öntötték ki, minimalizálva az összeszerelési időt. Emellett a futóművet kifejezetten magasra és lágyra tervezték, hogy bírja a fejlődő országok úthibáit, és a motort is felkészítették a gyengébb minőségű üzemanyagra.

Piaci pozíció

A Logan sedan verziója végül 2004-ben debütált, és bár a gyártási ára kicsivel meghaladta a tervezett 5000 eurót (5900 euróról indult Romániában), sok helyen be tudott menni a bűvös határ alá. Nyugat-Európába 2005-ben érkezett meg körülbelül 7500 eurós indulóáron.

Magyarországon az első generációs Logan sedan a racionális vásárlók kedvencévé vált rendkívül alacsony fenntartási költségei, strapabíró felépítése és egyszerű szerelhetősége miatt. 2026 májusában az új Dacia modellek indulóárai már 6 millió forint körül mozognak , ami miatt a használtpiacon az első generációs Dacia Logan rendkívül értéktartóvá és keresetté vált.

Egy jó állapotú, első generációs használt sedan jelenleg jellemzően 300 000 és 900 000 forint közötti áron cserél gazdát a hazai piacon, különösen a jobban felszerelt, klímás változatok.