A Holy Cube Rally (október 3-11.) keretében lehetőségünk volt bejárni Európa egy részét, amely változatos terepet, útviszonyokat és kihívásokat tartogatott számunkra. Ehhez a nagyszabású utazáshoz pedig az Opel Magyarország jóvoltából megkaptuk a német márka vadiúj Opel Astra modelljét, a kombi Sports Tourert.
Egy autót sokféleképpen lehet tesztelni. Néhány órás városi próbakörön, autópályán, vagy éppen egy jól ismert országúti szakaszon. De vajon mennyit tudhatunk meg róla akkor, ha kilenc napon keresztül szinte mindennapos útitársunkká válik, miközben Európa legkülönfélébb útjain kell helytállnia?
Erre kerestük a választ, amikor bejártuk a Budapest-Pozsony-Bécs-Prága-Lipcse-München-Zürich-Bern-Genf-Milánó-Treviso-Ljubljana-Maribor-Budapest kört, amely kilenc napot és 3600 km-t ölelt fel, minden egyes nap, reggeltől estig tartó vezetést magában foglalva, ami alatt gyakorlatilag mozgó otthonunkká vált az Opel.
A külső és az utastér megjelenése
Egy autóval való első találkozásnál a külső megjelenés meghatározó szerepet játszik. Az Opel Astra Sports Tourer esetében pedig már az első pillanatokban világossá vált, hogy a német gyártó nem elégedett meg egy egyszerű, praktikus kombi megalkotásával. A tesztautó mélyzöld fényezése elegáns megjelenést kölcsönzött a karosszériának, amelynek formavilága már az átvételkor kellemes meglepetést okozott.
Startra készen Fotó: Jámbor Máté
Az ajtót kinyitva egy ergonomikusan kialakított, kényelmes utastér fogadott bennünket. A rendelkezésre álló hely bőségesnek bizonyult, még magasabb, nagyobb testalkatú utasok számára is. Ez különösen fontos egy olyan autónál, amelyet nemcsak rövid városi utakra, hanem hosszabb családi utazásokra is szánnak.
A modern műszerfal és a számos elektronikus funkció kezdetben némi ismerkedést igényelt. Mivel korábban viszonylag ritkán volt alkalmam ennyire új és korszerű autót vezetni, több megoldással most találkoztam először. Az Astra azonban ezen a téren is kellemes meglepetést okozott: a kezelőszervek használata könnyen elsajátíthatónak bizonyult, a különböző funkciók kezelését pedig rövid idő alatt sikerült megszokni.
A kilencnapos utazás során nem találkoztam olyan kezelési nehézséggel, amely érdemben megnehezítette volna az autó mindennapos használatát. Az Astra modern technológiája tehát számomra nem akadályként, hanem könnyen megismerhető újdonságként jelent meg.
Ha volt terület, ahol az Opel Astrának különösen nagyot kellett bizonyítania, az egyértelműen a hosszú távú kényelem volt.
A Holy Cube Rally kilenc napja alatt gyakran előfordult, hogy naponta 10–12 órát töltöttünk az autóban. Bár rendszeresen tartottunk pihenőket, az egybefüggő vezetési szakaszok így is elérték a két-három órát.
Ilyen igénybevétel mellett az ülések kialakítása már korántsem mellékes részlet. Korábbi, más típusokkal szerzett tapasztalataim alapján a hosszabb autóutak időnként hát- vagy egyéb testi fájdalmakkal jártak. Az Astra azonban ezen a téren meggyőzően teljesített.
A teljes utazás alatt egyetlen alkalommal sem tapasztaltam fájdalmat vagy kényelmetlenséget a hosszabb autóban töltött idő miatt.
Csomagtér
Egy kilencnapos európai utazásra nem lehet néhány apró táskával elindulni, így az Astra Sports Tourer csomagtere is komoly feladatot kapott.
Két ember kilenc napra elegendő poggyásza kényelmesen elfért a csomagtartóban, ráadásul az út során vásárolt holmik elhelyezése sem jelentett problémát.
A rendelkezésre álló hely alapján úgy ítéltem meg, hogy átgondoltabb pakolással akár egy harmadik személy csomagjai is elférhettek volna.
Vezetéstámogató rendszerek
A tesztautó vezetéstámogató rendszerei szintén hozzájárultak a kényelmesebb közlekedéshez.
A felszereltség részét képezte többek között a tempomat, a sávtartó rendszer, a közlekedési táblák felismerése, a tolatókamera, a holttérfigyelő és az automatikus fényszóróvezérlés.
Noha az egész utazás legfőbb szabálya a „No Highway”, vagyis az autópálya mentes közlekedés volt, még így is voltak olyan útszakaszok (főleg Ausztriában, Németországban vagy Magyarországon), ahol a tempomatot bekapcsolva csak a kormányzásra és az útra kellett figyelnem. Mivel adaptív is volt egyben így egy-egy lassabb autó utolérésekor a távolságot tartva felvette az előttem haladó sebességét, így az autó szükség esetén automatikusan lassított. Sok ilyen apró, pihentetőbb dolog együttesen segített abban, hogy egyedül letudjam vezetni ezt az amúgy megterhelő és intenzív időszakot.
Az Astra táblafelismerő rendszere is sokszor „életet”, de legalábbis pénztárcát mentett. Elsősorban Csehországban, ahol nagyon gyakoriak voltak az átlagsebesség-mérő szakaszok, főleg lakott területen belül. Volt példa arra, hogy megszokásból 50-nel haladtam egy lakott területen az átlagmérés elején, de az autó figyelmeztetett, hogy ott valójában 40-es korlátozó tábla volt, így tudtam annyira mérsékelni a tempót, hogy – vélhetően – megfelelő átlagsebességgel mentem végig a szakaszon. De akkor is jól jött, amikor a Waze egy-egy szakaszon nem pontosan jelezte az aktuális limitet.
A sávtartó pedig rossz látási viszonyok közepette volt igencsak segítségemre. A Lipcse és Maribor környékén tapasztalt sűrű köd különösen nagy figyelmet követelt. Amikor a rendszer érzékelni tudta a sávhatárokat, finom kormánykorrekcióival hasznos segítséget nyújtott, természetesen a folyamatos vezetői felügyelet mellett.
Összességében ezek a funkciók különösen hasznosak lehetnek egy olyan utazás során, ahol a vezetőnek naponta több száz kilométeren keresztül, változatos közlekedési környezetben kell figyelnie.
A rendszerek használata során nem tapasztaltam olyan zavaró jelenséget, amelyet negatívumként kellene megemlítenem.
Fotó: Jámbor Mát
Vezetési élmények és menetkomfort
Egy 3600 kilométeres európai körutazás során hamar kiderül, hogy egy autó legfontosabb tulajdonsága nem feltétlenül a végsebessége vagy a gyorsulása. Sokkal többet számít a kiszámítható viselkedés, a kényelmes haladás és az, hogy a jármű a legkülönfélébb útviszonyok között is megbízható társunk legyen.
Az Opel Astra Sports Tourer Hybrid esetében pontosan ezeket a tulajdonságokat kerestük. A Holy Cube Rally ugyanis nem a száguldásról szólt, hanem az utazásról és az út során ránk váró kihívásokról.
Az Astra 1,2 literes benzinmotorja és hibrid hajtása a túra során jól illeszkedett az igényeinkhez. A hangsúly nem a sportos teljesítményen, hanem a gazdaságos, kényelmes és kiszámítható közlekedésen volt. Ezt pedig az autó maradéktalanul teljesítette.
Az előzési helyzetekben rendelkezésre állt a szükséges gyorsulás és nyomaték, így a mindennapi közlekedés során nem éreztük kevésnek a hajtásláncot. A teljesítmény a legtöbb helyzetben megfelelő tartalékot biztosított, miközben a fogyasztás a vártnál is kedvezőbben alakult.
Persze aki kifejezetten a nagy teljesítményű motorokat, a dinamikus gyorsításokat és a sportos vezetési élményt keresi, annak nem feltétlenül ez lesz az első számú választása. Az Astra Hybrid azonban nem is ebben kívánt kiemelkedni. Sokkal inkább abban bizonyított, hogy a rendelkezésére álló erőt hatékonyan és gazdaságosan használta fel.
A hajtáslánc egyik legkellemesebb tulajdonsága az automata sebességváltó működése volt.
A fokozatváltások szinte észrevétlenül történtek, így az autó egyenletesen, finoman és megfelelő dinamikával haladt. A váltó működése nem követelt különösebb figyelmet, ami egy kilencnapos utazás során komoly előnynek bizonyult.
A gyakori településátkelések, a városi forgalom, a dugók és a kanyargós hegyi utak mellett különösen értékes volt, hogy nem kellett folyamatosan a sebességfokozatok megválasztásával foglalkozni. Ehelyett több figyelem jutott az útra, a környezetre és magára az utazásra beleértve a szép tájban való gyönyörködést is.
Az automata váltó így nem csupán egy kényelmi felszerelésként, hanem a hosszú távú vezetés egyik legfontosabb segítségeként bizonyított.
A szűk kanyarok, a meredek emelkedők és a gyakran nehezebb útviszonyok alaposan próbára tették az Astrát. Az autó azonban mindvégig biztonságosnak és jól kezelhetőnek érződött, még a legnehezebb manőverek során is.
A hegyi emelkedőkön azonban egészen más arcát mutatta a hajtáslánc. Amikor a motor nagyobb terhelés mellett felpörgött, karakteres, erőteljes hang töltötte meg az utasteret.
És bár ez a hang nyilvánvalóan nem egy sportautó motorjának produkciója volt, a maga módján kifejezetten élvezetesnek találtam. Volt benne valami meglepően temperamentumos, ami jól illett a hegyi utak hangulatához.
Mindez azonban nem jelentett komoly hátrányt. Bár az útvonal jelentős részén hegyvidéki körülmények között autóztunk, a szerpentinek és az intenzívebb igénybevétel a tapasztalataink szerint mindössze nagyjából 0,3–0,4 literrel növelte a teljes útra vetített átlagfogyasztást.
Ezt különösen kedvező tapasztalatként könyveltük el, hiszen az Alpok meredek útjain jóval nagyobb fogyasztásnövekedést is el tudtunk volna képzelni.
Az Alpokban Fotó: Jámbor Máté
Bár a túra elsődleges célja nem a sebesség tesztelése volt, Németországban lehetőségünk nyílt arra is, hogy az erre alkalmas autópálya-szakaszon nagyobb tempónál próbáljuk ki az Astrát.
A próba során egészen 170 km/órás sebességig gyorsítottunk.
Ez már olyan tartomány, ahol a kis hengerűrtartalmú benzinmotornak lényegesen nagyobb teljesítményt kell leadnia. A magasabb fordulatszám és a megnövekedett terhelés természetesen a fogyasztáson is éreztette a hatását.
A tapasztalat mindenesetre megmutatta, hogy az Astra nem kizárólag a nyugodt országúti tempóra alkalmas, bár a hajtáslánc igazi erőssége továbbra is a gazdaságos, kiegyensúlyozott utazás maradt.
A Sports Tourer karosszéria egyik legnagyobb előnye a tágas csomagtér, ám az autó hosszabb mérete néha komoly kihívást jelenthet.
Ezt leginkább Olaszországban tapasztaltuk meg, ahol több alkalommal kellett rendkívül szűk utcákon és korlátozott helyen manővereznünk, ennek megoldásában azonban az autó minden pontját figyelő holttér érzékelők és a tolatókamera is partner volt
A kombi méretei miatt néha több figyelmet igényelt a közlekedés, de a pontosnak érződő kormányzás és a kedvező manőverezhetőség jelentősen megkönnyítette a helyzetet.
A futómű szintén jó benyomást tett ránk. Az út során gyakran találkoztunk különféle útegyenetlenségekkel, amelyeket az Astra rugózása hatékonyan csillapított. A mindennapi közlekedésben ez kellemesebb haladást eredményezett, a hosszabb utazási szakaszokon pedig tovább növelte a komfortérzetet.
Az Astra egyik kellemes tulajdonsága a visszafogott menetzaj volt.
Nyugodtabb haladásnál a kis benzinmotor és a hibrid rendszer együttműködése kifejezetten csendes utazást tett lehetővé. Nem egyszer előfordult, hogy az autóban ülve a környező természet hangjait is jól hallottuk.
A túra során az Opel megjárta Monzát… Fotó: Jámbor Máté
Fogyasztás
A fedélzeti számítógép a túra végén 5,5 liter/100 kilométeres átlagfogyasztást mutatott.
Ez önmagában is figyelemre méltó eredmény egy két személlyel és kilenc napra elegendő csomaggal megtett európai körutazáson. Különösen annak fényében, hogy az útvonal nem csupán sík országutakból állt: számos alpesi szerpentinen, meredek emelkedőn és forgalmas városi szakaszon is keresztülhaladtunk.
A megtett 3600 kilométer és a fedélzeti számítógép által jelzett átlag alapján a teljes utazás becsült üzemanyag-felhasználása körülbelül 198 liter volt.
A ténylegesen tankolt mennyiséget és az üzemanyagköltségeket nem összesítettük, de már ennyiből is egyértelművé vált számunkra, hogy a hibrid hajtású Astra kedvezően teljesített a túra egyik legfontosabb szempontjából: az üzemanyag-takarékosság terén.
A hosszú távú autózásnál az átlagfogyasztás mellett legalább ennyire fontos a hatótávolság.
Az Astra esetében átlagosan körülbelül 700 kilométeres hatótávval számolhattunk, ami a gyakorlatban kényelmes mozgásteret jelentett az útvonal és a tankolások megtervezéséhez.
… és Genfben a CERN-t is. Fotó: Jámbor Máté
A túra során azonban ennél kedvezőbb értékkel is találkoztunk. Egy síkabb útszakaszon a kijelzett hatótávolságot sikerült 800 kilométer fölé növelni.
Ez jól mutatta, mennyire jelentős szerepe lehet az útviszonyoknak és a vezetési körülményeknek. Amikor az autónak nem kellett folyamatosan meredek emelkedőkkel és nagyobb terheléssel megbirkóznia, a takarékosabb haladás a kijelzett hatótávolságon is érezhetővé vált.
Természetesen a fedélzeti hatótávbecslés nem garantálja, hogy az autó ténylegesen pontosan ekkora távolságot tud még megtenni, de az utazás megtervezéséhez hasznos támpontot adott.
Az Astra Hybrid fogyasztásával kapcsolatos tapasztalataink egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a kedvező üzemanyag-felhasználás nem járt számunkra jelentős kényelmi vagy használhatósági kompromisszumokkal.
Az autó megfelelő teljesítményt nyújtott az előzésekhez, könnyedén alkalmazkodott a változatos útviszonyokhoz, és a hosszú vezetési napokon is kényelmes maradt.
A fedélzeti számítógép szerint elért 5,5 literes átlag így nem pusztán egy jól mutató szám volt, hanem a kilencnapos túra egyik legfontosabb pozitív tapasztalata.
Mert 3600 kilométer után már egészen más szemmel nézünk egy autó fogyasztására. Ami a mindennapi használatban néhány százforintos különbségnek tűnhet, az egy európai körutazáson már valóban érezhető megtakarítássá válhat (akár több tízezer forintos különbség is lehet).
Az Opel Astra Sports Tourer Hybrid ezen a téren meggyőzött bennünket.
Összegzés és ajánlás
Vannak autók, amelyek már az első métereken meggyőzik az embert. Másoknak időre van szükségük. Az Opel Astra Sports Tourer Hybrid esetében kilenc nap és 3600 kilométer állt rendelkezésre arra, hogy megmutassa, mit tud. És bevallom, a túra végére sikerült egy régi fenntartásomat is megkérdőjeleznie.
A német autókkal szemben ugyanis mindig volt bennem némi óvatosság. Talán csak a sztereotípiák miatt, talán a korábban kialakult benyomásaimból fakadóan, de általában valamivel fenntartásokkal közelítek hozzájuk. Az Astra azonban kellemes meglepetést okozott.
A kilencnapos utazás során nem találkoztam olyan tulajdonságával, amely komoly hiányosságként maradt volna meg bennem. Ellenkezőleg: minél több kilométert tettünk meg, annál inkább kirajzolódtak azok az erények, amelyek számomra igazán fontossá tesznek egy autót.
Sosem elsősorban a lóerők vagy a végsebesség alapján ítéltem meg egy autót. Sokkal fontosabbnak tartom a kényelmet, a praktikumot, a kiszámítható működést és a gazdaságos fenntarthatóságot.
Az Astra pontosan ezekben a tulajdonságokban bizonyított.
Az 5,5 literes átlagfogyasztás, a két ember kilencnapos poggyászát könnyedén befogadó csomagtér és a modern, mégis egyszerűen kezelhető technológia együtt olyan csomagot alkotott, amelyet a hétköznapokban is szívesen használnék.
Különösen az ülések kényelme maradt emlékezetes. A gyakran 10–12 órás utazási napok után sem jelentkezett az a fizikai kellemetlenség, amelyet korábban más autókban már megtapasztaltam.
Utolsó nap Zalahalápon. Fotó: Hegedűs Dávid
Megvenném?
A válaszom egyértelműen igen.
Ha saját autót választanék, sokkal szívesebben döntenék egy kényelmes, családi használatra alkalmas és takarékos modell mellett, mint egy kiemelkedő teljesítményre kihegyezett jármű mellett.
Az Astra Sports Tourer Hybrid ebbe az elképzelésbe jól illeszkedik.
Elsősorban családoknak, rendszeresen hosszabb utakra indulóknak és azoknak ajánlanám, akik a mindennapi használatban is szeretnék alacsonyan tartani az üzemanyagköltségeiket.
Ár/érték alapján – a tapasztalataim szerint – a legjobbak közé tartozik. Jelenleg 9,6 millió Ft-os áron kínálják ezt a hibridet, amely figyelembe véve az előnyeit (és látva az új autók átlagárait) mindenképp megéri az árát.
Köszönjük szépen az Opel Magyarországnak a lehetőséget, hogy biztosította számunkra az autót.