Meglepő botrányba keveredett több világsztár sportoló, köztük a Ferrari Forma-1-es versenyzője, Charles Leclerc.
Egy a Hunterbrook és Pablo Torre által közösen publikált jelentés szerint kínai hátterű szereplők jogosulatlanul férhettek hozzá az élsportolók agyhullámadataihoz, amelyeket állítólag katonai kutatásokban – köztük szuperkatona-fejlesztési projektekben – használtak fel, számolt be róla a Sportskeeda.
A gyanú szerint nemcsak Leclerc, hanem olyan sztársportolók is érintettek lehetnek, mint a teniszező Jannik Sinner és Iga Świątek, az alpesi síző Mikaela Shiffrin, a túraautó-versenyző Néstor Girolami, az NFL-bajnok Logan Ryan, valamint több angol Premier League-labdarúgó.
A sportolók a FocusCalm nevű fejpántot használták, amely az agyhullámok mérésével segítette a felkészülést: visszajelzést adott a stressz- és nyugalmi állapotokról, így javítva a mentális teljesítményt.
Mi állhat a háttérben?
A FocusCalm anyavállalata, a BrainCo korábban amerikai székhelyű volt, ám az utóbbi években szinte teljesen áthelyezte működését Kínába. A Hunterbrook értesülései szerint a cég jelentős mértékű támogatást kapott a Kínai Kommunista Párttól, és most 1,3 milliárd dolláros értékeléssel készül tőzsdére lépni Kínában.
„Az elmúlt években a BrainCo nagyrészt bezárta amerikai tevékenységét, és Kínába költözött, ahol most tőzsdére készül, 1,3 milliárd dolláros értékelés mellett. A vállalat csendben a kínai kormány és a Kommunista Párt egyik legfontosabb partnerévé vált” – mondta Sam Koppelman, a Hunterbrook munkatársa.
A Duke Egyetem jogi karának jövőkutató és etikai szakértője, Nita Farahany szerint a BrainCo-ügy beleillik a Kína által a közelmúltban végzett agy–számítógép interfész-kutatások sorába.
„Érdemes a szélesebb kontextust nézni: rengeteg információ került napvilágra Kína befektetéseiről az agy–számítógép interfészekbe. Felmerül a kérdés: miért fektet be Kína ilyen jelentős mértékben ebbe a területbe? Egyértelmű, hogy ennek van katonai, kettős felhasználású komponense is” – fogalmazott a szakértő.
Ha a vádak igazak, a sportolók adatait a kínai hadsereg szuperkatona-fejlesztési projektjeiben is felhasználhatják. Bár a történet hivatalos megerősítést egyelőre nem nyert, az ügy komoly nemzetközi figyelmet kapott, hiszen egyszerre érinti a sport, a technológia, a magánélet és a geopolitika világát is.
