Alexandra Leclerc megvédte magát egy kommentelővel szemben – de vajon sikerült?
Tajthi Andrea2026. 05. 09.
A Ferrari monacói versenyzőnek Charles Leclerc-nek felesége igyekezett megvédeni magát, miután egy kommentelő azt írta neki, hogy ő egy „senki” a Forma–1-ben versenyző férje nélkül. Bár az indokolatlanul utálkozó kommenteket senki nem érdemli meg, és helyes, hogy az ifjú feleség kiállt magáért, a kommentje, melyben magát „csak egy átlagos lánynak” jellemezte, ismét sokak szemöldökét megemelte.
A 23 éves Alexandra hosszú válaszüzenetet írt egy Instagram-kommentelőnek, aki erre úgy tűnik, hogy látszólag törölte a fiókját és a kommentjét. Így aztán már nem tudni pontosan, hogy mi volt a konkrét kritika, amit a fiatal nő kapott, úgy tudni az volt a lényeg, hogy a kommentelő szerint Alexandra egy kvázi „senki” Charles mellett és csak általa értékes.
„Valójában a férjem nélkül egy átlagos lány vagyok, átlagos hobbiakkal, átlagos érdeklődési körrel, átlagos szenvedélyekkel, aki igyekszik a lehető legkedvesebb lenni” – válaszolt Alexandra a már nem látható kommentre.
„Ezt a feleségeként is szeretem. És ebben nincs semmi rossz.”
„Valószínűleg te is ilyen vagy, és ez nagyszerű! Nem mindannyian vagyunk hivatásos énekesek, orvosok, színésznők vagy sportolók, és ez nem csökkenti senki értékét. Az viszont igen, hogy milyen ember vagy, hogyan bánsz másokkal, és mit választasz, hogy mit csinálsz a szabadidődben! Gondolkodj el ezen.”
Alapvetően Mrs. Leclerc-nek teljesen igaza van, azonban mások túlzásnak tartják, hogy ugyanolyan átlagos életű lánynak állítja be magát, mint bármely kommentelő/rajongó, miközben fényűzően él és luxusmárkákat visel, divatfozózásokon vesz részt.
Ezirányú nemtetszését egy másik kommentelő hosszan kifejtette.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Lenyűgöző, ahogyan megpróbálod a rendkívüli kiváltságokkal teli életedet ‘normálisnak’ beállítani. Egy ‘átlagos lány’ nem hagyja ott a tanulmányait azért, hogy állandó szereplővé váljon a férje szakmai életében, és nem engedheti meg magának azt a luxust sem, hogy drága divatruhákat béreljen, hogy azokban a paddockban és vörös szőnyegeken – például Cannes-ban – parádézzon; olyan eseményeken, amelyeken nem a saját szakmai érdemeid, hanem a kapcsolataid révén veszel részt” – kezdte a kommentet a felhasználó.
Azt állítja ráadásul, hogy Alexandra hajlamos más nőket gúnyoló posztokat is lájkolni. Hogy ez valóban így van-e, nem tudjuk.
„Az általad hirdetett ‘jóság’ alapvetően ellentmond a digitális lábnyomodnak, például annak, hogy olyan tartalmakat lájkolsz, amelyek más nők testét gúnyolják. Az igazi méltóság nem egy Instagram-bejegyzéshez írt szöveg; hanem a következetesség kérdése, ami nálad hiányzik.”
„Az F1 Academy-ben az önmegvalósítás és a feminizmus mellett való kiállásod inkább színjátéknak tűnik, amikor nyilvánvaló, hogy a platformot inkább fotózás háttereként használod, mintsem a sport vagy az ügy iránti őszinte elkötelezettséged kifejezésére.”
„Ugyanez vonatkozik az ‘alapítványodra’ is” – folytatta a kommentelő.
„Az átláthatóság hiánya, a pénzeszközökkel kapcsolatos homályosság – amíg a nyilvános nyomás nem kényszerített ki magyarázatot –, valamint az azt követő hónapok hallgatása bizonyítják, hogy számodra a jótékonyság PR-stratégia, nem pedig meggyőződés.”
Történt ugyanis, hogy korábban valóban kritika érte Alexandra Saint Mleux (vagyis mostmár Alexandra Leclerc) alapítványát (ami technikailag inkább egy pénzalap), annak működésének átláthatatlansága miatt.
Sokaknak feltűnt, hogy az alapítvány weboldala sokáig félkésznek tűnt. Nem volt világos, pontosan hová kerülnek az adományok, és kik alkotják a szakmai stábot.
Nagy port kavart az a pletyka is, miszerint az alapítvány nem akart fizetni egy művésznek a munkájáért, arra hivatkozva, hogy non-profit szervezetről van szó. Később állítólag rendezték a számlát, de az eset után sokan etikátlannak bélyegezték a vezetést, mondván, hogy egy multimilliomos pilóta feleségeként illene megfizetni a kreatív szakembereket.
Alexandra mexikói gyökereire hivatkozva indította el a kezdeményezést, hogy ottani gyerekeket támogasson (pl. művészeti oktatás által). Egyesek szerint azonban a szervezet nem is volt hivatalosan bejegyezve Mexikóban a gyűjtés kezdetekor. Illetve olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a tárgyi adományok egy része valójában olcsó, rossz minőségű (vagy épp használt) áru volt, amit látványos marketingposztokkal tálaltak.
A kommentelő azonban még folytatta: „Egy ‘normális’ ember nem rejti el a fizetett hirdetéseket, és nem kezel egy élőlényt – egy kutyát – szezonális kiegészítőként az érdeklődés növelése érdekében.”
„Ne sértsd meg a közönséged intelligenciáját azzal, hogy szponzorok által támogatott, elit körökhöz való hozzáféréssel járó életet próbálsz eladni, mintha az átlagos létezés lenne. Azért van ott, ahol van, mert a márkák kihasználták a ‘valakinek a felesége’ státuszt, nem pedig azért, mert az életmódja önazonos lenne. Egy igazán jó embernek nem kell manifesztumot írnia, hogy meggyőzze a világot a jelleméről; őszintén él, és ez nem bérelhető fotózásra.”
A fenti vádak azonban csupán a közönség észrevételei, nem tudni róla, hogy hivatalosan is elmarasztalták volna Alexandra alapítványát bármiért is – így ezt erős fenntartásokkal kell kezelni. Abban viszont lehet igazság, hogy az ő életét „átlagosnak” titulálni nem jó üzenetet közvetít a fiatal lányok számára…
