Ezért nem igazolhatott Alonso vagy Leclerc a Red Bullhoz

A Red Bull tavalyi egyik versenyzői helye Fernando Alonso vagy Charles Leclerc kezébe is kerülhetett volna, és Christian Horner szerint ő mindkettőjükre rápróbált.

Horner hamarosan megjelenő „Drive” című könyvében ír róla, hogy egykori csapatfőnökként hogyan került zsákutcába, amikor új pilótát akart találni Max Verstappen mellé. Ő két évtizeden át vezette a Red Bullt, mielőtt 2025 júliusában távozott. Azt állítja, hogy az akadály Helmut Marko volt, és nem hiszi, hogy Verstappennek bármi köze lett volna ahhoz, hogy mennyire nehéznek bizonyult végül ez a feladat.

Sergio Perez a milton keynes-ieknél töltött ideje vége felé problémássá vált. Annak ellenére, hogy Perez segítette az istállót abban, hogy megszerezze első kettős győzelmét a pilótabajnokságban, teljesítménye 2024-ben hamar visszaesett. Így ír róla Horner:

„Perez formája felismerhetetlen volt ahhoz a pilótához képest, aki az előző években volt. Úgy döntöttem, hogy keresek egy lehetséges utódot.”

A lista első nevét egyből az asztalára tették. Alonso, aki akkoriban az Aston Martin pilótája volt – és azóta is ott van -, Horner emlékirata szerint a 2024-es Japán Nagydíj során megerősítette Hornernek, hogy érdekli az ajánlat:

„A Japán Nagydíj alatt Fernando még azt is elmondta nekem, hogy a következő idényben nagyon szeretne Max mellett versenyezni. Ezt követően Helmut – nyilván Verstappen menedzsmentje nevében – világossá tette, hogy nem örülnek ennek az ötletnek.”

Elég figyelemre méltó módja ez egy csapatfőnöknek, hogy elszalasszon egy ilyen szerződtetést. Horner ezért Leclerc felé fordult:

„Azt gondoltam, ő lehetne a tökéletes pilóta számunkra. Gyors, erős egy körön, és határozott jelleme van. Persze, olykor elkövetett hibákat, amiket a Red Bull ki is használt, de bármilyen helyzetben is volt, soha nem kritizálta a Ferrarit. Charles csapatjátékos volt, és úgy éreztem, ő pótolhatná Sergio-t, amennyiben tovább csúszna vissza. Ráadásul úgy tűnt, frusztrált is a Ferrarinál.”

Ez a történet is ugyanúgy végződött, mint korábban, amiről már Horner így ír:

„Nem sokkal később Helmut mondta nekem, hogy Charles-t is felejtsem el. Ahogy Fernando esetében, ez sem fog összejönni.”

Amit ezután leír, az a könyv egyik legkiemelkedőbb része, mert tisztázza Verstappent ebből a kavarodásból:

„Egyből tudtam, hogy az a parancs nem Max-tól jött. Ugyanakkor valahol valaki úgy döntött, hogy ez nem a megfelelő lépés a Red Bullnak. Csalódott voltam ezért.”

Soha nem nevezte meg viszont azt a valakit. Miután mindkét nagy név kiesett a képből, a helyet a csapaton belül végül Liam Lawson kapta meg.

„Nem éreztem jól magam emiatt. Fiatal volt és tapasztalatlan, mindössze tizenegy Forma-1-es versenyt futott eddig, és óriási terhet tettünk rá.”

Lawson csak pár versenyt bírt ki, mielőtt a Red Bull visszaküldte volna a testvércsapatához, amit Horner egy cseppet sem bánt meg:

„Valójában eleve sosem kellett volna előléptetni.”

Van még egy név a könyvben, az Carlos Sainz. Röviddel elbocsátása előtt meglátogatta Hornert, az otthonában:

„Azért jött, hogy átbeszéljük egy esetleges 2026-os Red Bull-hoz való igazolását. Tapasztalt futamgyőztes volt, csapatjátékos, és tudtam, hogy az istállónkért minden tudását beleadná.”

Ne feledjük, hogy ez egy ember perspektívája. Saját elmondása szerint nem az a személy döntött arról, ki vezeti a csapat autóit, aki hivatalosan az istálló élén állt. Biztos ezért, hogy még több hasonló történet fog a jövőben még napvilágra kerülni.