A világ legszegényebb elnökétől a Rakétáig: Államfők, akik nem a szokásos elnöki autókat választották

A legtöbb államfő számára a szolgálati autó egy guruló erőd: golyóálló üveg, páncélozott karosszéria és méregdrága felszereltség jellemzi őket. Vannak azonban olyan vezetők, akik szembemennek ezzel a trenddel. Számukra az autó nem a gazdagság fitogtatása, hanem politikai üzenet.

A világ legszegényebb elnöke

José Mujica, Uruguay egykori elnöke (2010–2015) vált a puritán államfői lét ikonjává. Mujica elutasította az elnöki palotát, és felesége szerény tanyáján maradt, és  egy 1987-es, égszínkék Volkswagen Beetle-lel járt dolgozni.

Az autó értéke alig érte el a 2000 dollárt, mégis akkora szimbólummá vált, hogy egy arab sejk egymillió dollárt ajánlott érte. Mujica végül megtartotta az autót, mondván: nem akarja cserbenhagyni háromlábú kutyáját, Manuelát, aki imádott a Bogárral utazni.

Forradalom Renault 5-össel

Thomas Sankara, Burkina Faso forradalmi vezetője (1983–1987) hatalomra kerülése után azonnal eladta az állami Mercedes-flottát, és a kormánytagok számára kötelezővé tette az országban akkor legolcsóbbnak számító Renault 5-ösök használatát.

Sankara célja az volt, hogy a vezetők ne éljenek jobban, mint az átlagpolgárok. Saját fizetését is lecsökkentette, és még a légkondicionálót is kikapcsoltatta az irodájában, mondván: ha a népének nem telik rá, neki sem kell.

Király fekete taxiban

V. George Tupou, Tonga királya (2006–2012) nem a szegénység, hanem a praktikum és az egyéni stílus miatt választott különleges autót: egy klasszikus fekete London Taxit használt állami autóként.

A brit neveltetésű uralkodó azzal indokolta választását, hogy a taxi magas építése miatt kényelmesen ki tudott belőle szállni ceremoniális karddal és sarkantyúval is, ráadásul egy korábbi sérülés miatt merev lábának is ez volt a legkényelmesebb megoldás.

A nép egyszerű gyermekei

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök (2005–2013) egy 1977-es fehér Peugeot 504-essel kampányolt, hogy bizonyítsa szerénységét. Az autót később jótékonysági árverésre bocsátotta, ahol egy névtelen vevő 2,5 millió dollárt fizetett érte, hogy támogassa az elnök szociális lakásprogramját.

Hasonlóan puritán Mark Rutte holland miniszterelnök is, akit gyakran látni kerékpáron vagy 16 éves, olykor madárürülékkel tarkított Saab 9-3-asában érkezni fontos találkozókra. Rutte szerint a spórolás és az egyszerűség a holland kultúra alapköve, és ezt vezetőként is képviselnie kell.

A pápa és a Dacia

Ferenc pápa szakított a páncélozott Mercedesek hagyományával. A Vatikánon belül egy régi, 300 000 kilométert futott Renault 4-est használ, pápamobilnak pedig egy szerényebb Dacia Dustert kért. A terepjárót ugyan átalakították – süllyesztett padlóval a könnyebb beszállásért és tetőablakkal –, de továbbra is a pápa által hirdetett egyszerűséget jelképezte.

Kadhafi Rakétája

Moammer Kadhafi líbiai diktátor az ellenkező végletet képviselte: ő nem spórolni akart, hanem megmutatni saját „zsenialitását”.

2009-ben bemutatta az általa tervezett Saroukh el-Jamahiriya (Líbiai Rakéta) nevű modellt. A futurisztikus, mindkét végén hegyes autó állítása szerint a világ legbiztonságosabb járműve volt, beépített elektronikus védelmi rendszerrel és 230 lóerős motorral.

Bár sorozatgyártásba sosem került, a jármű tökéletesen tükrözte Kadhafi nárcisztikus személyiségét.