Mi történik a Forma-1-ben a szponzorok pénzével, ha törlik az adott futamot?

A Forma-1 a világ egyik legnagyobb üzlete, ahol a globális vállalatok komoly pénzt fektetnek bele abba, hogy kihasználják a száguldó cirkuszban rejlő reklám lehetőségeket. Többek között emiatt is van az, hogy minden egyes Nagydíjnak van névadó szponzora, de egy-egy futam mögött számos másik, helyi vagy akár nemzetközi támogató is felsorakozik.

Idén azonban már két olyan futamot kellett törölnie az FIA-nak a közel-keleti konfliktus miatt, ami az egyik legkomolyabb szponzori pénzeket fizeti a rendező helyszínen, Szaúd-Arábia és Bahrein. A Forma-1 azonban talált egy gyors és elfogadható megoldást, ugyanis szeptemberben Malajziában rendezik meg a Bahreini Nagydíjat. Ez azt jelenti, hogy a sepangi pálya ad otthont a futamnak, de minden ehhez kapcsolódó költséget Bahrein fog fizetni, természetesen a futam bevételei is náluk landolnak.

A Közel-Keleten nem nagyon javul a helyzet, ami így veszélybe sodorhat másik két tehetős futamhelyszínt, Katart és Abu Dhabit. A kérdés pedig ezek után joggal merül fel, hogy mi van ilyenkor a rengeteg kifizetett szponzori pénzzel.

Erről közölt cikket a cityam.com-on Anne Sowerby, neves kereskedelmi ügyvéd.

A cikkben kitér a koronavírus járványra, ahol már voltak hasonló helyzeteket, a bizonytalan futamrendezés, a napról-napra változó helyzetek pedig arra sarkallták a támogatókat, hogy sokkal szigorúbb záradékokat tegyenek a szerződésekbe. Ezek a záradékok védelmet adnak számukra, olyan helyzetekben is, amikor a „szponzori jogukat nem tudják érvényesíteni”.

Ha felmerül ez az eset, akkor elsőkörben azt kell megvizsgálniuk, hogy mi idézte elő azt az állapotot (tehát a futam elmaradását). Itt azt kell megvizsgálni, hogy a kiváltó ok az vis maior esetnek számít-e, tehát olyan ügyről van-e szó, ami a felek ésszerű hatáskörükön túl mutat-e, vagyis sehogy sem felelősek a kialakult szituációért.

Fontos szempont, hogy a szerződés úgy van-e megfogalmazva, hogy csak ekkor lép életbe a záradék, vagy akkor is, ha rendező üzletileg dönt úgy, hogy átszervezi a rendezvényét, vagy akár kormányzati nyomásra – de nem közvetlen utasításra – törli-e azt.

Ezt követően jöhetnek a jogorvoslati kérdések. Például, hogy a jogtulajdonos köteles-e egy másik időpontban megrendezni az eseményt, ezzel lehetőséget adva a szponzornak a megjelenésre és jogának gyakorlására, ha ez nem lehetséges akkor milyen visszatérítést, kompenzációt fizetnek a szponzornak, de akár alternatív jogokat is felkínálhatnak a „sértettnek”.

Ez esetben a joggyakorló rendelkezik jóváhagyási joggal, amely pont arra szolgál, hogy elfogadja-e a felkínált kompenzációt, tehát arányos-e az ő számára.

A Forma-1 esetében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott közel-keleti futam támogatója egy esetleges Európába költözés esetén hátrányt szenvedhet, mivel az adott országban nincs annyira erős jelenléte. Ilyenkor könnyen patthelyzet alakulhat ki a jogorvoslat kapcsán, ekkor érkezhet egy, a felektől független szakértő, aki biztosítja a jogát vesztő támogatót, hogy arányos ellentételezést kapjon.

Természetesen az említett COVID-időszak óta a szponzorok szinte mindenféle záradékot beleírnak a szerződésbe, például rendelkeznek elállási joggal, abban az esetben, ha az átütemezett vagy átköltöztetett esemény nem felel meg a számukra, így szinte minden téren igyekeznek levédeni magukat, bár a mostani helyzet akár újfajta megközelítéseket is teremthet.