Ferjáncz Attila az ügynökaktákban: „Autós” fedőnéven szerepel az örökös magyar ralibajnok

Besenyei Péter után újabb, a magyar autósportból ismert név bukkant fel a nemrégiben nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratokban. Ferjáncz Attila, a magyar ralisport egyik legeredményesebb versenyzője „Autós” fedőnéven szerepel a dokumentumokban. A tíz éve elhunyt sportember fiával, Ferjáncz Andrással személyesen beszélgettünk az ügyről, aki a Motorsportol.hu-tól értesült arról, hogy édesapja neve felmerült az aktákban.

A nemrégiben elindított nyitottaktak.hu adatbázisban egyre több, a sport világához kapcsolódó név válik kereshetővé. Besenyei Péter műrepülő világbajnokunk esete után most egy olyan ember neve került elő, akinek pályafutása már közvetlenül a magyar autósport történetéhez tartozik.

Ferjáncz Attila 1946-ban született, és 1964-ben kezdte autóversenyzői pályafutását. A következő évtizedekben a magyar ralisport meghatározó alakjává vált. 1966 és 1990 között 18 alkalommal nyert abszolút magyar ralibajnoki címet, két Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, és 23 alkalommal győzött az Európa-bajnokság futamain. Három hegyi országos bajnoki címet is magáénak tudhatott.

Pályafutása alatt több alkalommal választották az év magyar autóversenyzőjének, 2000-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Aktív versenyzői pályafutását 1997-ben fejezte be, de a sportágtól ezután sem távolodott el.

1999-től a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke lett, ezt a tisztséget 2007-ig töltötte be, majd 2008 decemberétől ismét ő vezette a szervezetet. Később az MNASZ örökös tiszteletbeli elnöke címet is megkapta. A magyar autósportban betöltött szerepe messze túlmutatott versenyzői eredményein.

Ferjáncz Attila 2016. április 23-án, 69 éves korában hunyt el.

„Nem az embert kell hibáztatni, hanem a rendszert”

Oldalunk az adatbázisban megjelent név miatt kereste meg Ferjáncz Attila fiát, Andrást, aki a hír hallatán készségesen vállalta, hogy beszélget velünk édesapja múltjáról és a most előkerült dokumentumokról. A találkozóra András éttermében, a Duo Vitisben került sor.

Motorsportol.hu: Meglepett, amikor értesültél róla, hogy édesapád neve szerepel az „ügynökaktákban”?

Ferjáncz András: Kétségtelen, hogy nagyon magas szintű belügyi kapcsolatai voltak. Ez ugyanakkor abban az időben bizonyos szempontból a létezés feltétele is volt. Józan ésszel is nehéz elképzelni, hogyan lehetett volna az akkori körülmények között ilyen magas szinten autóversenyezni, jelentős külföldi szereplésekkel, teljesen függetlenül a rendszertől.

Mire gondolsz pontosan, amikor a versenyzés akkori körülményeiről beszélsz?

Ferjáncz András: A versenyzésnek rendkívül magasak voltak akkor is már a költségei. Nem lehetett ezt úgy csinálni, hogy az ember egyszerűen független marad minden állami és belügyi kapcsolattól. Nagyfokú kiszolgáltatottság volt, folyamatos eredménykényszerrel. Édesapám Európa egyik legjobb raliversenyzője volt, a versenyzéshez szükséges pénzt pedig valahogyan elő kellett teremteni. Meggyőződésem, hogy elsősorban ez lehetett az a pont, amivel nyomást gyakorolhattak rá.

Szerinted önként vállalta az együttműködést?

Ferjáncz András: Nem gondolom, hogy önként jelentkezett volna, de nem lehetett nemet mondani. Az akkori viszonyok között sokszor nem volt valódi választási lehetőség. Édesapám csibész ember volt, de soha senkiről nem jelentett, és senkit nem mártott be, ebben biztos vagyok. Ha egyáltalán jelentett valamit, azok inkább olyan „hülyeségek” lehettek, hogy hány féltengely tört el, mi ment tönkre az autón, milyen műszaki problémák adódtak. Nem hiszem, hogy bárkinek is ártott volna.

Hogyan látod most, tíz évvel a halála után, hogy édesapád neve ilyen összefüggésben került elő?

Ferjáncz András: Kifejezetten igazságtalannak érzem a helyzetet. Ő már nem tud védekezni, nem tudja elmondani, mi történt valójában. Nem az embert kell hibáztatni, hanem azt a rendszert, amelyben ilyen helyzetek kialakulhattak. Édesapám életművét ez ugyanakkor semmilyen formában nem befolyásolja. Az lebont(h)atatlan, és nem lehet egy ilyen dokumentummal eltörölni azt, amit a magyar autósportért tett.

Beszélgetésünk során említették egy történetet is, amely jól érzékelteti, hogyan viszonyulhatott ehhez az egészhez akkoriban.

Ferjáncz András: Inkább kocsit mosott, mint jelentett volna! (nevet) Ezt többen is állítják, a volt kollégái közül, akik ismerték. Pedig reggelente ment a politizálás a kávé mellett a hangadók közt, de ő a sarokban elvolt az autójával, az előbb említett módon. Ez persze csak egy történet, de jól kifejezi, miképp gondolkodhatott erről az egészről. Nem tudom elképzelni, hogy édesapám mások életét vagy karrierjét veszélyeztető jelentéseket írt volna.

Egy cím, amely nem köthető a Ferjáncz családhoz

A nyilvánosságra került adatok között van egy különösen érdekes eltérés is. A dokumentumban szereplő lakcím a következő:

BUDAPEST 17 SÓSKA U. 3 földszint 2

Ez a cím a Ferjáncz családhoz soha nem volt köthető, András határozottan állítja, hogy a megadott lakáscímnek nem volt kapcsolata a családdal.

A többi most feltárult személyes adat ugyanakkor egyezik azzal, amit a család édesapjáról tud, bár az adatállomány jelentősen hiányos. Ez azért is fontos, mert az állambiztonsági nyilvántartásokban szereplő adatok értelmezésénél nem elegendő pusztán egy név és egy fedőnév egyezése. Az egyes bejegyzések, kódok és irattípusok jelentését külön-külön is vizsgálni kell.

Mit jelent az „Autós” fedőnév és a két nyilvántartási kód?

Ferjáncz Attila neve mellett az „Autós” fedőnév szerepel. A kartonon feltüntetett nyilvántartási adatok között két további jelölés is olvasható:

• 07 – Kizárt hálózati személy
• 17 – Kizárt hálózati személy lakcíme

A két kód értelmezése különösen fontos.

A 07-es jelölés az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban azt jelentette, hogy az adott személyt kizárták a hálózatból, vagyis a nyilvántartás szerint az állambiztonság megszüntette vele a kapcsolatot. A kizárás azonban önmagában nem árulja el, hogy az illető mennyi ideig állt kapcsolatban a szolgálatokkal, milyen feladatokat kapott, vagy ténylegesen milyen tevékenységet végzett. A kizárás hátterében többféle ok állhatott.

A 17-es kód ezzel szemben nem egy második személyi minősítés. A korabeli nyilvántartási rendszerben a kizárt hálózati személy lakcímének nyilvántartását jelölte.

Ezekből a kódokból tehát nem lehet önmagukban rekonstruálni Ferjáncz Attila esetleges tevékenységének részleteit. Ehhez a kapcsolódó iratok, mindenekelőtt a beszervezési és jelentési dokumentumok ismeretére lenne szükség.

A dokumentumok értelmezése és a történtek pontos rekonstruálása még további kutatást igényel. A család álláspontja mindenesetre egyértelmű: Ferjáncz Attila sportolói és sportvezetői életművét nem írhatja felül egy olyan rendszer nyilvántartása, amelynek működési körülményeit ma már csak a fennmaradt dokumentumokból próbálhatjuk megérteni.

András ugyanakkor most élni fog azzal a lehetőséggel, hogy kikéri az ÁBTL-től, hogy a Ferjáncz-családról esetleg jelentettek-e…